A brazíliai Niterói városában működő Wolbito do Brasil gyárban hetente több millió Aedes aegypti szúnyogot tenyésztenek, hogy a Wolbachia baktériummal módosított rovarok segítségével csökkentsék a dengue-láz, a Zika-láz és a sárgaláz terjedését. A projekt komplexitása és hatékonysága a modern biotechnológiai megoldások nemzetközi élvonalába emeli a brazíliai kezdeményezést.
Antonio Brandão, a gyár egyik kutatója szerint a szúnyogtenyésztés elsőre értelmetlennek tűnhet:
Nagy mókamesternek hiszik először Antonio Brandão brazil biológust, amikor azzal büszkélkedik, hogy egy szúnyoggyárban dolgozik" - írja az Index.
A gyár 60 emberméretű hálós ketrecében összesen nagyjából 10 millió szúnyog él, és a nőstények petéiket papírcsíkokra rakják, amelyeket összegyűjtenek és kikeltetnek. A peték Wolbachia baktériumot hordoznak, amely megakadályozza, hogy a rovarok vírusokat terjesszenek, fokozatosan nem fertőzővé alakítva a helyi populációt.
Hetente mintegy 70 liter emberi vérrel itatják őket
A laborban a szúnyogok etetése korántsem egyszerű feladat. Az Aedes aegypti nőstényeknek vérre van szükségük a peterakáshoz, és a gyárban hetente mintegy 70 liter emberi vért kell biztosítani. Brandão és csapata ezt részben lóvérrel oldotta meg, amelyet a helyi farmokról szereznek be.
Az Aedes aegypti szúnyogok azonban az emberi vérhez szoktak, vadon is tartósan az emberekhez kötődnek” – írja a cikk.
A gyár emellett a vadon élő szúnyogok rezisztenciáját is figyelembe veszi, így a szabadon engedett wolbitók erősebb ellenálló képességgel párosodnak, hogy a program hatékony legyen.
Jelentősen csökkent a megbetegedések száma
A wolbito stratégia már bizonyított Kolumbiában, Indonéziában és Brazília több pontján:
a dengue-láz eseteinek száma 69 százalékkal csökkent azokon a területeken, ahol Wolbachia-hordozó szúnyogokat engedtek szabadon.”
A projekt egyik kihívása a közösség bizalmának megszerzése: a helyieket tájékoztatják a célról, és igyekeznek eloszlatni a félelmeket. Egyes híresztelések szerint a tenyésztett rovarok inkább betegségeket terjesztenének, mintsem fékeznék azok terjedését, ami néhány lakót extrém reakcióra késztetett.
Mi a helyzet itthon?
Bár az Aedes aegypti egzotikus trópusi szúnyog, az invazív fajok már Magyarországon is megjelentek: a tigrisszúnyog és a koreai szúnyog stabil populációt alkot, és potenciálisan veszélyes kórokozókat terjeszthetnek. Szerencsére halálos esetet eddig nem regisztráltak, de a brazíliai kutatás jól mutatja, milyen komplex tudományos és logisztikai feladat a szúnyogpopulációk ellenőrzése és a betegségek visszaszorítása.
A legtöbb családnak nagy segítség a mindennapokban, hogy a tanévvel együtt újraindul a gyerekek intézményi étkeztetése, amely bizonyos esetekben, szociális alapon ingyen vagy féláron vehető igénybe.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
A KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence lemondásra szólította fel Lannert Juditot, aki vasárnap délelőtt reagált az ellene indított kampányra.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
