A brazíliai Niterói városában működő Wolbito do Brasil gyárban hetente több millió Aedes aegypti szúnyogot tenyésztenek, hogy a Wolbachia baktériummal módosított rovarok segítségével csökkentsék a dengue-láz, a Zika-láz és a sárgaláz terjedését. A projekt komplexitása és hatékonysága a modern biotechnológiai megoldások nemzetközi élvonalába emeli a brazíliai kezdeményezést.
Antonio Brandão, a gyár egyik kutatója szerint a szúnyogtenyésztés elsőre értelmetlennek tűnhet:
Nagy mókamesternek hiszik először Antonio Brandão brazil biológust, amikor azzal büszkélkedik, hogy egy szúnyoggyárban dolgozik" - írja az Index.
A gyár 60 emberméretű hálós ketrecében összesen nagyjából 10 millió szúnyog él, és a nőstények petéiket papírcsíkokra rakják, amelyeket összegyűjtenek és kikeltetnek. A peték Wolbachia baktériumot hordoznak, amely megakadályozza, hogy a rovarok vírusokat terjesszenek, fokozatosan nem fertőzővé alakítva a helyi populációt.
Hetente mintegy 70 liter emberi vérrel itatják őket
A laborban a szúnyogok etetése korántsem egyszerű feladat. Az Aedes aegypti nőstényeknek vérre van szükségük a peterakáshoz, és a gyárban hetente mintegy 70 liter emberi vért kell biztosítani. Brandão és csapata ezt részben lóvérrel oldotta meg, amelyet a helyi farmokról szereznek be.
Az Aedes aegypti szúnyogok azonban az emberi vérhez szoktak, vadon is tartósan az emberekhez kötődnek” – írja a cikk.
A gyár emellett a vadon élő szúnyogok rezisztenciáját is figyelembe veszi, így a szabadon engedett wolbitók erősebb ellenálló képességgel párosodnak, hogy a program hatékony legyen.
Jelentősen csökkent a megbetegedések száma
A wolbito stratégia már bizonyított Kolumbiában, Indonéziában és Brazília több pontján:
a dengue-láz eseteinek száma 69 százalékkal csökkent azokon a területeken, ahol Wolbachia-hordozó szúnyogokat engedtek szabadon.”
A projekt egyik kihívása a közösség bizalmának megszerzése: a helyieket tájékoztatják a célról, és igyekeznek eloszlatni a félelmeket. Egyes híresztelések szerint a tenyésztett rovarok inkább betegségeket terjesztenének, mintsem fékeznék azok terjedését, ami néhány lakót extrém reakcióra késztetett.
Mi a helyzet itthon?
Bár az Aedes aegypti egzotikus trópusi szúnyog, az invazív fajok már Magyarországon is megjelentek: a tigrisszúnyog és a koreai szúnyog stabil populációt alkot, és potenciálisan veszélyes kórokozókat terjeszthetnek. Szerencsére halálos esetet eddig nem regisztráltak, de a brazíliai kutatás jól mutatja, milyen komplex tudományos és logisztikai feladat a szúnyogpopulációk ellenőrzése és a betegségek visszaszorítása.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
