A „tehetséges szótanuló” kutyák nemcsak megjegyzik a játékok neveit, hanem képesek teljesen új, küllemükben eltérő tárgyakra is kiterjeszteni a szavak jelentését – ha azok ugyanarra a funkcióra szolgálnak.
Az ELTE etológusai egy nemzetközi kutatásban bizonyították, hogy a kutyák egy része olyan nyelvi képességekkel rendelkezik, amelyeket eddig szinte kizárólag az embereknél figyeltek meg. A tanulmányról a HVG számolt be és a Current Biology folyóiratban jelent meg.
Ezek a tehetséges szótanuló kutyák egyedülálló lehetőséget kínálnak e jelenség vizsgálatára, mivel ők a gazdával való játék során, természetes interakciókban gyorsan tanulják meg a szavakat – a játékok neveit” – mondta Claudia Fugazza, a kutatás vezetője.
Hogyan zajlott a kísérlet?
A vizsgálatban hét kutya vett részt – hat border collie és egy ausztrál pásztorkutya. A világon mindössze 50–100 olyan kutyát ismernek, amik képesek több tucatnyi játék nevét megtanulni.
A kutyák két új szót tanultak („húz” és „hozz”), amelyek nem egy tárgyat jelöltek, hanem több, egymástól küllemben eltérő, de azonos módon használt játékot. Ezután új, addig névtelen játékokat kaptak, amelyekkel ugyanúgy lehetett húzogatni vagy behozni, de közben a gazda nem mondta ki a nevüket.
A végső tesztben a gazdák megkérték a kutyákat, hogy válasszanak a „húz” vagy a „hozz” játék közül – és az állatok nagy biztonsággal a funkciónak megfelelő tárgyat hozták.
Eredményeink azt mutatják, hogy ezek a kutyák nem egyszerűen megtanulják a tárgyak neveit, hanem olyan szinten értik a szavak mögötti jelentést, hogy képesek azt teljesen új, nagyon eltérő kinézetű játékokra is alkalmazni – felismerve, mire valók ezek a tárgyak” – hangsúlyozta Fugazza.
Miért fontos?
Az eredmények szerint a kutyák is képesek a szavak funkcionális kategóriákra történő általánosítására, amit eddig csak kisgyerekeknél, illetve hosszú éveken át tanított papagájoknál vagy bonobóknál figyeltek meg.
Ez izgalmas új irányokat nyit annak megértésében, hogyan fejlődhettek ki a nyelvhez kapcsolódó készségek, és hogyan működhetnek fajunkon túl” – mondta Miklósi Ádám, a kutatás társszerzője.
A kutatók most arra kérik a gazdikat: ha úgy gondolják, hogy kedvencük különösen tehetséges a szavak tanulásában, jelentkezzenek az ELTE-nél.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
