A „tehetséges szótanuló” kutyák nemcsak megjegyzik a játékok neveit, hanem képesek teljesen új, küllemükben eltérő tárgyakra is kiterjeszteni a szavak jelentését – ha azok ugyanarra a funkcióra szolgálnak.
Az ELTE etológusai egy nemzetközi kutatásban bizonyították, hogy a kutyák egy része olyan nyelvi képességekkel rendelkezik, amelyeket eddig szinte kizárólag az embereknél figyeltek meg. A tanulmányról a HVG számolt be és a Current Biology folyóiratban jelent meg.
Ezek a tehetséges szótanuló kutyák egyedülálló lehetőséget kínálnak e jelenség vizsgálatára, mivel ők a gazdával való játék során, természetes interakciókban gyorsan tanulják meg a szavakat – a játékok neveit” – mondta Claudia Fugazza, a kutatás vezetője.
Hogyan zajlott a kísérlet?
A vizsgálatban hét kutya vett részt – hat border collie és egy ausztrál pásztorkutya. A világon mindössze 50–100 olyan kutyát ismernek, amik képesek több tucatnyi játék nevét megtanulni.
A kutyák két új szót tanultak („húz” és „hozz”), amelyek nem egy tárgyat jelöltek, hanem több, egymástól küllemben eltérő, de azonos módon használt játékot. Ezután új, addig névtelen játékokat kaptak, amelyekkel ugyanúgy lehetett húzogatni vagy behozni, de közben a gazda nem mondta ki a nevüket.
A végső tesztben a gazdák megkérték a kutyákat, hogy válasszanak a „húz” vagy a „hozz” játék közül – és az állatok nagy biztonsággal a funkciónak megfelelő tárgyat hozták.
Eredményeink azt mutatják, hogy ezek a kutyák nem egyszerűen megtanulják a tárgyak neveit, hanem olyan szinten értik a szavak mögötti jelentést, hogy képesek azt teljesen új, nagyon eltérő kinézetű játékokra is alkalmazni – felismerve, mire valók ezek a tárgyak” – hangsúlyozta Fugazza.
Miért fontos?
Az eredmények szerint a kutyák is képesek a szavak funkcionális kategóriákra történő általánosítására, amit eddig csak kisgyerekeknél, illetve hosszú éveken át tanított papagájoknál vagy bonobóknál figyeltek meg.
Ez izgalmas új irányokat nyit annak megértésében, hogyan fejlődhettek ki a nyelvhez kapcsolódó készségek, és hogyan működhetnek fajunkon túl” – mondta Miklósi Ádám, a kutatás társszerzője.
A kutatók most arra kérik a gazdikat: ha úgy gondolják, hogy kedvencük különösen tehetséges a szavak tanulásában, jelentkezzenek az ELTE-nél.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
