Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Publicus Intézet szeptemberi felmérése szerint a magyarok több mint fele úgy látja, hogy az ápolói pálya nem jó választás. Bár a szakemberek bére és társadalmi megbecsültsége az elmúlt években enyhén javult, az ápolók helyzete továbbra is kritikus, és az utánpótlás biztosítása nem megoldott.
A felmérés szerint az ápolók helyzetének megítélése jelentősen elmarad az orvosokétól.
Az ápolók helyzetének megítélése összességében hasonló képet mutat, bár a megbecsültségükben több-kevesebb javulást látók aránya csekélyebb, esetükben ez százalék, míg az orvosoknál 62 százalék volt” –
A kutatás szerint a gyermekeik pályaválasztásánál a válaszadók 30 százaléka látná szívesen, ha gyermekük ápolónak tanulna, míg közel kétszer ennyien (54 százalék) rossz döntésnek tartanák.
Az összképet erősen árnyalják a pártpreferenciák
A Publicus kutatásA szerint a pártpreferencia jelentősen befolyásolja az ápolói pálya megítélését:Esetükben romlást csak minden századik kormánypárti szavazó lát, míg az ellenzékiek több mint harmada van ezen a véleményen.”
A nemek közötti különbség is szembetűnő: a férfiak 47 százaléka támogatná gyermekét az ápolói pályán, míg a nőknél ez az arány 36 százalék.
Miért kritikus az ápolói utánpótlás?Az ápolói pálya megítélésének kedvezőtlen alakulása összefügg az alacsony bérrel, a túlterheltséggel és a szakma relatív társadalmi megbecsültségének hiányával.
Bár a kormányzati megnyilatkozásokból szinte sosem marad ki, hogy milyen jelentősen emelték a közelmúltban az egészségügyi dolgozók bérét, ennek eredményét korántsem egyöntetűen ítélik meg a választópolgárok” – fogalmaz a Népszava.
A kutatás rávilágít, hogy az állami egészségügy megtartó ereje gyenge, és a fiatalok körében csökken az érdeklődés a szakma iránt, ami hosszú távon az ellátás minőségét és a rendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.