A Publicus Intézet szeptemberi felmérése szerint a magyarok több mint fele úgy látja, hogy az ápolói pálya nem jó választás. Bár a szakemberek bére és társadalmi megbecsültsége az elmúlt években enyhén javult, az ápolók helyzete továbbra is kritikus, és az utánpótlás biztosítása nem megoldott.
A felmérés szerint az ápolók helyzetének megítélése jelentősen elmarad az orvosokétól.
Az ápolók helyzetének megítélése összességében hasonló képet mutat, bár a megbecsültségükben több-kevesebb javulást látók aránya csekélyebb, esetükben ez százalék, míg az orvosoknál 62 százalék volt” –
A kutatás szerint a gyermekeik pályaválasztásánál a válaszadók 30 százaléka látná szívesen, ha gyermekük ápolónak tanulna, míg közel kétszer ennyien (54 százalék) rossz döntésnek tartanák.
Az összképet erősen árnyalják a pártpreferenciák
A Publicus kutatásA szerint a pártpreferencia jelentősen befolyásolja az ápolói pálya megítélését:Esetükben romlást csak minden századik kormánypárti szavazó lát, míg az ellenzékiek több mint harmada van ezen a véleményen.”
A nemek közötti különbség is szembetűnő: a férfiak 47 százaléka támogatná gyermekét az ápolói pályán, míg a nőknél ez az arány 36 százalék.
Miért kritikus az ápolói utánpótlás?Az ápolói pálya megítélésének kedvezőtlen alakulása összefügg az alacsony bérrel, a túlterheltséggel és a szakma relatív társadalmi megbecsültségének hiányával.
Bár a kormányzati megnyilatkozásokból szinte sosem marad ki, hogy milyen jelentősen emelték a közelmúltban az egészségügyi dolgozók bérét, ennek eredményét korántsem egyöntetűen ítélik meg a választópolgárok” – fogalmaz a Népszava.
A kutatás rávilágít, hogy az állami egészségügy megtartó ereje gyenge, és a fiatalok körében csökken az érdeklődés a szakma iránt, ami hosszú távon az ellátás minőségét és a rendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
