Beszélhetnének-e valaha a kutyák?

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusai legújabb kutatásukban annak jártak utána, milyen anatómiai, kognitív és evolúciós feltételei lennének annak, hogy a kutyák valóban beszélni tudjanak.

A frissen alakult bioakusztikai kutatócsoport, a BARKS Lab munkatársai a Biologia Futura szaklapban megjelent tanulmányukban arra keresik a választ, vajon a kutyák az emberi beszédhez vezető evolúciós út valamelyik állomásán járnak-e - számolt be róla az ELTE.

A kutatók szerint érdemes evolúcióbiológiai szempontból is megvizsgálni, mekkora előnyt jelentene a faj számára, ha a kutyák képesek lennének beszéd útján kommunikálni velünk. Elvileg, ha ez valóban jelentős előnyt hordozna, a képesség gyorsan elterjedhetne a populációban – a valóságban azonban mindeddig ez nem történt meg.

ELTE-kutatás: a kutyák nemcsak megtanulják a szavakat, hanem a mögöttük lévő jelentést is értik

A beszéd kialakulásához szükségesnek tartott számos elem már most is megfigyelhető a kutyákban. Ilyen például

  • a sok emberi jel értelmezése,
  • a szociális figyelem, vagy
  • a bizonyos hangképző szervi adottságok.

Ugyanakkor akadnak olyan feltételek is, amelyek meglétét még nem sikerült igazolni, mint például az emberi nyelv alapját képező nyelvtani szerkezetek megértését.

A kutatás bár elsőre viccesnek tűnhet, azonban komoly haszon is származhat belőle. Ugyanis, ha sikerül megérteni, hogy a kutyák kommunikációját hogyan befolyásolta a háziasítás és az emberrel való együttélés, pontosíthatjuk a saját nyelvünk evolúciójáról alkotott elméleteinket is.

A beszélő kutya koncepciója kapcsán azonban etikai kérdések is felmerülnek. A kutatók felhívják a figyelmet: „vajon szükséges és helyes-e a kutyákat emberi módon megszólaltatni, vagy inkább a meglévő, sajátos kommunikációjuk jobb megértésére kellene törekednünk.”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.