Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb kihívás elé állítja a felsőoktatást, különösen a beadandók és a szakdolgozatok esetében. Kovács Csaba, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora szerint az AI alapjaiban változtatja meg a hallgatói munkák elkészítését, miközben az egyetemeknek azt is újra kell gondolniuk, mit várnak el a diákoktól egy szakdolgozatban.
A mesterséges intelligencia olykor pont olyan beszélgetőtárs lehet, amilyenre titkon mind vágyunk: ahelyett, hogy vitatkozna velünk, inkább megerősít abban, amit már amúgy is gondolunk.
A képzés személyesen és online is elvégezhető.
Minden olyan eredeti ötletet várnak, amely AI-ügynökök alkalmazásával újragondolhatja vagy hatékonyabbá teheti a pénzügyi szolgáltatásokat.
Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy a mesterséges intelligenciának ekkora szerepe lesz az oktatásban. Szűcs Dóra, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke szerint az oktatási rendszer egyelőre csak fut a technológia után, a gyerekeket pedig egy négylépcsős folyamatban készítené fel az AI használatára.
Lannert Judit szerint nem jó irány, hogy a diákok helyett dolgozik az AI, közölte: a tárca hamarosan társadalmi egyeztetésre bocsát egy mesterségesintelligencia-stratégiát.
Balázsi Ildikó oktatásmérési szakértő tölti be az Oktatási Hivatal újonnan létrehozott intézményfejlesztési elnökhelyettesi pozícióját. Az új vezető többek között a Hivatal digitális megújulásáért és adatvezérelt működésének fejlesztéséért felel, de a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinálása is a feladatai közé tartozik.
Az intézményfejlesztési elnökhelyettes többek között az Oktatási Hivatal digitális megújulásáért, az adatvezérelt működés fejlesztéséért és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinálásáért felel majd. Az új vezető a köznevelési és felsőoktatási elemzésekre is hatással lehet: hatásvizsgálatokat és adatfeldolgozásokat kezdeményezhet.
Az ökológiai gazdálkodási és a biotechnológiai felsőoktatási szakképzés mellett a reedukációs szakember mesterképzés is megjelenhet a kínálatban, miközben a mesterségesintelligencia-informatika mesterszak is bekerülhet a felsőoktatási szakjegyzékbe. Utóbbi iránt már az idei felvételin is komoly volt az érdeklődés: több mint ezren jelentkeztek rá.
A magyar diákoknak a nemzetközi mezőnyben többek között képfelismerő modelleket kellett megtéveszteniük.
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
Nem a mesterséges intelligencia jelenti a legnagyobb kihívást az oktatásban, hanem az, hogy egy kész megoldásokhoz szokó, egyre türelmetlenebb generáció egyre ritkábban tapasztalja meg a tanulással járó erőfeszítést. Ha egy feladatra azonnal érkezik a válasz, könnyen kimarad a gondolkodás, a kételkedés és a problémamegoldás folyamata – pedig éppen ezekre a készségekre lenne a legnagyobb szükség ahhoz, hogy a gyerekek később tudatosan használják a mesterséges intelligenciát.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.
