Hogyan használják valójában a diákok az AI-t?
A diákok szerint a mesterséges intelligencia támogatja a tanulást, ha kiegészítőként használják, és nem arra, hogy helyettük gondolkozzon.
A diákok szerint a mesterséges intelligencia támogatja a tanulást, ha kiegészítőként használják, és nem arra, hogy helyettük gondolkozzon.
Egyéves vagy kétéves, angol nyelvű, gyakorlatorientált vagy kutatásfókuszú: valóságos dömpinggel találkozhat az, aki MI-hez kapcsolódó mesterképzést keres Magyarországon. A kínálat gyors bővülése ugyanakkor meg is nehezíti a döntést, hiszen egyre több felsőoktatási intézmény indít izgalmas, specializált és a munkaerőpiaci igényekre reagáló programokat
Új, prémium előfizetéseket vezetne be a Meta az Instagramon, a Facebookon és a WhatsAppon: a felhasználók exkluzív funkciókhoz, fejlettebb kreatív eszközökhöz és kibővített mesterségesintelligencia‑megoldásokhoz férhetnek majd hozzá.
Az oktatásnak nemcsak arról kell szólnia, hogy mit tanulunk, hanem arról is, hogyan tanulunk: az AI megfelelő használatának képessége új karrierutakat nyit meg, ezért a szakértők szerint a magyar diákoknak már az iskolában meg kell ismerkedniük ezekkel az alapokkal.
Sokan tartanak attól, hogy az AI elveszi a munkájukat, hiszen, ha a gépek jobbá válnak az embereknél például a bonyolult jogi szövegek értelmezésében, vagy szövegek fordításában, bizonyos munkakörök feleslegessé válhatnak. Azonban, ha a gazdaság nagy számadatait nézzük, nem ez fog történni.
Az OpenAI új programja a mesterséges intelligencia segítségével tenné jövőállóvá az oktatási rendszereket: kormányokkal és egyetemekkel együttműködve csökkentené az oktatás és a technológia közti szakadékot, miközben a diákokat a gyorsan átalakuló munkaerőpiacra készíti fel.
Az OpenAI globálisan bevezeti a ChatGPT új életkor-ellenőrző rendszerét, hogy kiszűrje a kiskorú felhasználókat, és biztonságosabb élményt biztosítson a tinédzsereknek. A rendszer többlépcsős ellenőrzést alkalmaz, és tévedés esetén fellebbezési lehetőséget biztosít.
Ahogy a technológia egyre gyorsabban változik, a munkaerőpiac is átalakul. Nem elég már csak jó jegyekkel vagy egy diplomával rendelkezni: a jövőben azok lesznek igazán keresettek, akik képesek alkalmazkodni, tanulni és kreatívan gondolkodni – miközben a digitális világban is otthonosan mozognak. De pontosan milyen készségekre lesz szükség 2030-ra?
El tudjátok képzelni Radnóti Miklóst síléceken, vagy Ady Endrét focimezben a pályán? Egy kreatív együttműködésnek köszönhetően most nemcsak elképzelni lehet, hanem meg is nézni, hogyan festenének a magyar irodalom nagyjai kedvenc sportjaikat űzve.
Magyar nyelven is nagy pontossággal képes megkülönböztetni az ember által írt és a mesterséges intelligencia által generált szövegeket az az AI-detektor, amelyet Kiss Mihály, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója fejlesztett. A rendszer a tesztek szerint lényegesen pontosabb a jelenleg elérhető magyar nyelvű megoldásoknál.
Finnországban nemcsak a szövegértés és a matematika alapvető készség, hanem az is, hogy a gyerekek felismerjék az álhíreket és az AI által generált hamis tartalmakat. Az ország most új szintre emelte a médiatudatosság oktatását: a mesterséges intelligencia működését és veszélyeit is beemelték a tantervbe – már egészen fiatal kortól.
Egyre több jel utal arra, hogy a ChatGPT-ben is megjelenhetnek a hirdetések – elsősorban az ingyenes verzióban. Bár az OpenAI továbbra sem jelentett be hivatalosan reklámokat, iparági értesülések szerint már zajlanak a szponzorált tartalmakkal kapcsolatos kísérletek, és nem kizárt, hogy a felhasználók akár már 2026-ban találkozhatnak velük.
A világ hálózatait túlságosan leterheli a mesterséges intelligencia.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább jelen van a felsőoktatásban, és nemcsak a hallgatók életét, de a tanárok munkáját is átalakítja. Horváth László, az ELTE mesterséges intelligenciáért felelős dékáni biztosa szerint azonban tiltani nem érdemes a technológiát, még akkor sem, ha használata komoly új kihívásokat jelent az oktatásban.
Demográfiai válság, növekvő szegregáció és a mesterséges intelligencia kihívása – többek között ezek miatt írt követeléslistát a Pedagógusok Szakszervezete a 2026 után felálló kormánynak. Totyik Tamás, a PSZ elnöke az ATV műsorában beszélt arról, miért elkerülhetetlen a közoktatás átfogó újragondolása, függetlenül attól, milyen politikai erő kerül hatalomra.
A jelek szerint nem maga a technológia, hanem az általa kínált személyre szabott, jutalmazó és érzelmileg bevonó élményvilág teheti függővé a felhasználókat.
A téli szünet könnyen visszaveti a nyelvtanulást, különösen a beszédkészséget. Pedig napi 20–30 perc célzott gyakorlás elegendő ahhoz, hogy a tanulók januárban ugyanonnan folytathassák, ahol abbahagyták. Ebben segít a KRÉTA rendszerben ingyenesen elérhető Idegennyelvi Felkészítő Modulja (IFM).
December 4-től törölték a 16 év alatti felhasználókat a nagy közösségi médiaplatformokról. A világ első ilyen szabályozása Ausztráliában lépett életbe – a kormány szerint a fiatalok védelméről van szó, a kritikusok szerint viszont a tiltás veszélyesebb online terek felé tereli a gyerekeket.
Az Oktatási Hivatal legfrissebb adatai szerint az óvodákban és iskolákban használt számítógépek jelentős része elavult: közel fele négy évnél is idősebb, miközben a kormány 2026 végéig minden intézményben bevezetné a mesterséges intelligencia oktatását.
A kormány célként tűzte ki, hogy a 2025/2026-os tavaszi félévben már minden szakképző iskolában a mindennapi oktatási program része legyen a mesterséges intelligencia.
Eduline/MTI