Nagy magyar olimpiai kvíz: most kiderül, mennyire vagytok igazi szurkolók
Tudjátok melyik magyar sportoló szerezte a legtöbb olimpiai aranyérmet, és melyik sportágban vagyunk a legjobbak?
A sportolókkal együtt repülő drónoktól, egészen az ugrás közben megállított képeket kínáló, AI-vezérelt visszajátszásokig a 2026-os milánói-cortinai téli olimpia rengeteg új technológiát vonultat fel.
A szervezők szerint a technológia gyökeresen átalakítja, hogyan követik a szurkolók az eseményeket a televízión, AI-alapú chatbotokon vagy a közösségi médián keresztül. Más újdonságok nagyobb digitális támogatást adnak a sportolóknak, és közelebbről is megmutatják, hogyan működnek az olimpiai fáklyák – írja az Euronews.
Yiannis Exarchos, az Olympic Broadcasting Services (OBS) vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elárulta, hogy a milánói-cortinai játékokon első személyű (FPV) drónokat is használnak, amelyek egészen közelről követik a versenyzőket.
Drónokat már 2014-ben is bevetettek az olimpián, de azóta a technológia sokat fejlődött, és Olaszországban most először száguldanak majd végig a nézőkkel a szánkópályán.
„Olyan képeket fogunk látni, amilyeneket ezeknek a sportágaknak a közvetítésekor még soha nem láttunk”
– ígérte Exarchos.
Az OBS az AI-t az olimpiai visszajátszásokba is beépíti: a technológia másodpercek alatt képes 260 fokos videót készíteni a sportolókról, több kameraállás felvételeinek a kombinálásával. A képernyőn megjelenő grafikai elemek ezután megmutatják az ugrás magasságát, a levegőben töltött időt és a leérkezés sebességét.
A kibővített visszajátszásokat virtuálisvalóság-videókká (VR) vágják majd a YouTube-hoz hasonló közösségi platformokra.
Az AI által vezérelt vizuális elemek segítik például a curling közvetítését is: a technológia követi a kő röppályáját, sebességét és megállási helyét, és azt is megmutatja, milyen gyakran söprik előtte a jeget, miközben végighalad a pályán.
Az olimpia hivatalos honlapján beépített AI-asszisztens válaszol a játékokkal kapcsolatos kérdésekre, és valós idejű eredményeket szolgáltat. A rendszer nem internetes forrásokra támaszkodik, hanem „pártatlan, pontos” olimpiai adatokon képezték. A honlapon továbbá megjelennek AI által készített összefoglalók és cikk kivonatok, amelyek gyors, áttekinthető képet adnak a legfontosabb olimpiai történetekről, és segítenek eldönteni az érdeklődőknek, hogy mit nézzenek vagy olvassanak legközelebb.
Visszatér az AI-val működő monitorozó rendszer, amely a párizsi 2024-es játékokon debütált, és amely a sportolókat célzó, támadó üzeneteket szűri ki és távolítja el.
A minimalista fáklyák egyik oldalán hosszú nyílás fut végig, amelyen keresztül a nézők és a sportolók láthatják, milyen belső technológiával működik. A fáklya újrahasznosított anyagokból készül, és élelmiszer-hulladékból előállított bioüzemanyagot használ. Mindegyik fáklya akár tízszer is újra felhasználható, jelezve, hogy Olaszország számára kiemelten fontos a fenntarthatóság.
Tudjátok melyik magyar sportoló szerezte a legtöbb olimpiai aranyérmet, és melyik sportágban vagyunk a legjobbak?
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.