Nagy magyar olimpiai kvíz: most kiderül, mennyire vagytok igazi szurkolók
Tudjátok melyik magyar sportoló szerezte a legtöbb olimpiai aranyérmet, és melyik sportágban vagyunk a legjobbak?
A sportolókkal együtt repülő drónoktól, egészen az ugrás közben megállított képeket kínáló, AI-vezérelt visszajátszásokig a 2026-os milánói-cortinai téli olimpia rengeteg új technológiát vonultat fel.
A szervezők szerint a technológia gyökeresen átalakítja, hogyan követik a szurkolók az eseményeket a televízión, AI-alapú chatbotokon vagy a közösségi médián keresztül. Más újdonságok nagyobb digitális támogatást adnak a sportolóknak, és közelebbről is megmutatják, hogyan működnek az olimpiai fáklyák – írja az Euronews.
Yiannis Exarchos, az Olympic Broadcasting Services (OBS) vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elárulta, hogy a milánói-cortinai játékokon első személyű (FPV) drónokat is használnak, amelyek egészen közelről követik a versenyzőket.
Drónokat már 2014-ben is bevetettek az olimpián, de azóta a technológia sokat fejlődött, és Olaszországban most először száguldanak majd végig a nézőkkel a szánkópályán.
„Olyan képeket fogunk látni, amilyeneket ezeknek a sportágaknak a közvetítésekor még soha nem láttunk”
– ígérte Exarchos.
Az OBS az AI-t az olimpiai visszajátszásokba is beépíti: a technológia másodpercek alatt képes 260 fokos videót készíteni a sportolókról, több kameraállás felvételeinek a kombinálásával. A képernyőn megjelenő grafikai elemek ezután megmutatják az ugrás magasságát, a levegőben töltött időt és a leérkezés sebességét.
A kibővített visszajátszásokat virtuálisvalóság-videókká (VR) vágják majd a YouTube-hoz hasonló közösségi platformokra.
Az AI által vezérelt vizuális elemek segítik például a curling közvetítését is: a technológia követi a kő röppályáját, sebességét és megállási helyét, és azt is megmutatja, milyen gyakran söprik előtte a jeget, miközben végighalad a pályán.
Az olimpia hivatalos honlapján beépített AI-asszisztens válaszol a játékokkal kapcsolatos kérdésekre, és valós idejű eredményeket szolgáltat. A rendszer nem internetes forrásokra támaszkodik, hanem „pártatlan, pontos” olimpiai adatokon képezték. A honlapon továbbá megjelennek AI által készített összefoglalók és cikk kivonatok, amelyek gyors, áttekinthető képet adnak a legfontosabb olimpiai történetekről, és segítenek eldönteni az érdeklődőknek, hogy mit nézzenek vagy olvassanak legközelebb.
Visszatér az AI-val működő monitorozó rendszer, amely a párizsi 2024-es játékokon debütált, és amely a sportolókat célzó, támadó üzeneteket szűri ki és távolítja el.
A minimalista fáklyák egyik oldalán hosszú nyílás fut végig, amelyen keresztül a nézők és a sportolók láthatják, milyen belső technológiával működik. A fáklya újrahasznosított anyagokból készül, és élelmiszer-hulladékból előállított bioüzemanyagot használ. Mindegyik fáklya akár tízszer is újra felhasználható, jelezve, hogy Olaszország számára kiemelten fontos a fenntarthatóság.
Tudjátok melyik magyar sportoló szerezte a legtöbb olimpiai aranyérmet, és melyik sportágban vagyunk a legjobbak?
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
Megnyílt az Európai Unió egyik legnépszerűbb ifjúsági programjának, a Európai Bizottság által indított DiscoverEU idei pályázata. Közel 900 magyar 18 éves nyerhet ingyenes európai utazási bérletet.
Az elmúlt tizenhat évben a saját bevallása szerint folyamatos rendszerkritika és rendszerellenzékiség határozta meg Radó Péter oktatáspolitikai tartalmú írásait: az oktatáskutató szerint „ráfeszült” az autokratikus rendszerre, ez a feszültség pedig a tegnapi választási eredmények után kezdett oldódni benne.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.