Nagy magyar olimpiai kvíz: most kiderül, mennyire vagytok igazi szurkolók
Tudjátok melyik magyar sportoló szerezte a legtöbb olimpiai aranyérmet, és melyik sportágban vagyunk a legjobbak?
A sportolókkal együtt repülő drónoktól, egészen az ugrás közben megállított képeket kínáló, AI-vezérelt visszajátszásokig a 2026-os milánói-cortinai téli olimpia rengeteg új technológiát vonultat fel.
A szervezők szerint a technológia gyökeresen átalakítja, hogyan követik a szurkolók az eseményeket a televízión, AI-alapú chatbotokon vagy a közösségi médián keresztül. Más újdonságok nagyobb digitális támogatást adnak a sportolóknak, és közelebbről is megmutatják, hogyan működnek az olimpiai fáklyák – írja az Euronews.
Yiannis Exarchos, az Olympic Broadcasting Services (OBS) vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elárulta, hogy a milánói-cortinai játékokon első személyű (FPV) drónokat is használnak, amelyek egészen közelről követik a versenyzőket.
Drónokat már 2014-ben is bevetettek az olimpián, de azóta a technológia sokat fejlődött, és Olaszországban most először száguldanak majd végig a nézőkkel a szánkópályán.
„Olyan képeket fogunk látni, amilyeneket ezeknek a sportágaknak a közvetítésekor még soha nem láttunk”
– ígérte Exarchos.
Az OBS az AI-t az olimpiai visszajátszásokba is beépíti: a technológia másodpercek alatt képes 260 fokos videót készíteni a sportolókról, több kameraállás felvételeinek a kombinálásával. A képernyőn megjelenő grafikai elemek ezután megmutatják az ugrás magasságát, a levegőben töltött időt és a leérkezés sebességét.
A kibővített visszajátszásokat virtuálisvalóság-videókká (VR) vágják majd a YouTube-hoz hasonló közösségi platformokra.
Az AI által vezérelt vizuális elemek segítik például a curling közvetítését is: a technológia követi a kő röppályáját, sebességét és megállási helyét, és azt is megmutatja, milyen gyakran söprik előtte a jeget, miközben végighalad a pályán.
Az olimpia hivatalos honlapján beépített AI-asszisztens válaszol a játékokkal kapcsolatos kérdésekre, és valós idejű eredményeket szolgáltat. A rendszer nem internetes forrásokra támaszkodik, hanem „pártatlan, pontos” olimpiai adatokon képezték. A honlapon továbbá megjelennek AI által készített összefoglalók és cikk kivonatok, amelyek gyors, áttekinthető képet adnak a legfontosabb olimpiai történetekről, és segítenek eldönteni az érdeklődőknek, hogy mit nézzenek vagy olvassanak legközelebb.
Visszatér az AI-val működő monitorozó rendszer, amely a párizsi 2024-es játékokon debütált, és amely a sportolókat célzó, támadó üzeneteket szűri ki és távolítja el.
A minimalista fáklyák egyik oldalán hosszú nyílás fut végig, amelyen keresztül a nézők és a sportolók láthatják, milyen belső technológiával működik. A fáklya újrahasznosított anyagokból készül, és élelmiszer-hulladékból előállított bioüzemanyagot használ. Mindegyik fáklya akár tízszer is újra felhasználható, jelezve, hogy Olaszország számára kiemelten fontos a fenntarthatóság.
Tudjátok melyik magyar sportoló szerezte a legtöbb olimpiai aranyérmet, és melyik sportágban vagyunk a legjobbak?
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.