Nagy magyar olimpiai kvíz: most kiderül, mennyire vagytok igazi szurkolók
Tudjátok melyik magyar sportoló szerezte a legtöbb olimpiai aranyérmet, és melyik sportágban vagyunk a legjobbak?
A sportolókkal együtt repülő drónoktól, egészen az ugrás közben megállított képeket kínáló, AI-vezérelt visszajátszásokig a 2026-os milánói-cortinai téli olimpia rengeteg új technológiát vonultat fel.
A szervezők szerint a technológia gyökeresen átalakítja, hogyan követik a szurkolók az eseményeket a televízión, AI-alapú chatbotokon vagy a közösségi médián keresztül. Más újdonságok nagyobb digitális támogatást adnak a sportolóknak, és közelebbről is megmutatják, hogyan működnek az olimpiai fáklyák – írja az Euronews.
Yiannis Exarchos, az Olympic Broadcasting Services (OBS) vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elárulta, hogy a milánói-cortinai játékokon első személyű (FPV) drónokat is használnak, amelyek egészen közelről követik a versenyzőket.
Drónokat már 2014-ben is bevetettek az olimpián, de azóta a technológia sokat fejlődött, és Olaszországban most először száguldanak majd végig a nézőkkel a szánkópályán.
„Olyan képeket fogunk látni, amilyeneket ezeknek a sportágaknak a közvetítésekor még soha nem láttunk”
– ígérte Exarchos.
Az OBS az AI-t az olimpiai visszajátszásokba is beépíti: a technológia másodpercek alatt képes 260 fokos videót készíteni a sportolókról, több kameraállás felvételeinek a kombinálásával. A képernyőn megjelenő grafikai elemek ezután megmutatják az ugrás magasságát, a levegőben töltött időt és a leérkezés sebességét.
A kibővített visszajátszásokat virtuálisvalóság-videókká (VR) vágják majd a YouTube-hoz hasonló közösségi platformokra.
Az AI által vezérelt vizuális elemek segítik például a curling közvetítését is: a technológia követi a kő röppályáját, sebességét és megállási helyét, és azt is megmutatja, milyen gyakran söprik előtte a jeget, miközben végighalad a pályán.
Az olimpia hivatalos honlapján beépített AI-asszisztens válaszol a játékokkal kapcsolatos kérdésekre, és valós idejű eredményeket szolgáltat. A rendszer nem internetes forrásokra támaszkodik, hanem „pártatlan, pontos” olimpiai adatokon képezték. A honlapon továbbá megjelennek AI által készített összefoglalók és cikk kivonatok, amelyek gyors, áttekinthető képet adnak a legfontosabb olimpiai történetekről, és segítenek eldönteni az érdeklődőknek, hogy mit nézzenek vagy olvassanak legközelebb.
Visszatér az AI-val működő monitorozó rendszer, amely a párizsi 2024-es játékokon debütált, és amely a sportolókat célzó, támadó üzeneteket szűri ki és távolítja el.
A minimalista fáklyák egyik oldalán hosszú nyílás fut végig, amelyen keresztül a nézők és a sportolók láthatják, milyen belső technológiával működik. A fáklya újrahasznosított anyagokból készül, és élelmiszer-hulladékból előállított bioüzemanyagot használ. Mindegyik fáklya akár tízszer is újra felhasználható, jelezve, hogy Olaszország számára kiemelten fontos a fenntarthatóság.
Tudjátok melyik magyar sportoló szerezte a legtöbb olimpiai aranyérmet, és melyik sportágban vagyunk a legjobbak?
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.