Újrahasznosított fáklya, AI mindenhol: így újul meg a 2026-os téli olimpia

A sportolókkal együtt repülő drónoktól, egészen az ugrás közben megállított képeket kínáló, AI-vezérelt visszajátszásokig a 2026-os milánói-cortinai téli olimpia rengeteg új technológiát vonultat fel.

A szervezők szerint a technológia gyökeresen átalakítja, hogyan követik a szurkolók az eseményeket a televízión, AI-alapú chatbotokon vagy a közösségi médián keresztül. Más újdonságok nagyobb digitális támogatást adnak a sportolóknak, és közelebbről is megmutatják, hogyan működnek az olimpiai fáklyák – írja az Euronews.

Yiannis Exarchos, az Olympic Broadcasting Services (OBS) vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elárulta, hogy a milánói-cortinai játékokon első személyű (FPV) drónokat is használnak, amelyek egészen közelről követik a versenyzőket.

Drónokat már 2014-ben is bevetettek az olimpián, de azóta a technológia sokat fejlődött, és Olaszországban most először száguldanak majd végig a nézőkkel a szánkópályán.

 „Olyan képeket fogunk látni, amilyeneket ezeknek a sportágaknak a közvetítésekor még soha nem láttunk”

– ígérte Exarchos.

Az OBS az AI-t az olimpiai visszajátszásokba is beépíti: a technológia másodpercek alatt képes 260 fokos videót készíteni a sportolókról, több kameraállás felvételeinek a kombinálásával. A képernyőn megjelenő grafikai elemek ezután megmutatják az ugrás magasságát, a levegőben töltött időt és a leérkezés sebességét.

A kibővített visszajátszásokat virtuálisvalóság-videókká (VR) vágják majd a YouTube-hoz hasonló közösségi platformokra.

Az AI által vezérelt vizuális elemek segítik például a curling közvetítését is: a technológia követi a kő röppályáját, sebességét és megállási helyét, és azt is megmutatja, milyen gyakran söprik előtte a jeget, miközben végighalad a pályán.

Interaktív élmény

Az olimpia hivatalos honlapján beépített AI-asszisztens válaszol a játékokkal kapcsolatos kérdésekre, és valós idejű eredményeket szolgáltat. A rendszer nem internetes forrásokra támaszkodik, hanem „pártatlan, pontos” olimpiai adatokon képezték. A honlapon továbbá megjelennek AI által készített összefoglalók és cikk kivonatok, amelyek gyors, áttekinthető képet adnak a legfontosabb olimpiai történetekről, és segítenek eldönteni az érdeklődőknek, hogy mit nézzenek vagy olvassanak legközelebb.

A sportolókat is támogatja és védi a technológia

Visszatér az AI-val működő monitorozó rendszer, amely a párizsi 2024-es játékokon debütált, és amely a sportolókat célzó, támadó üzeneteket szűri ki és távolítja el.

Új olimpiai fáklyát is terveztek

A minimalista fáklyák egyik oldalán hosszú nyílás fut végig, amelyen keresztül a nézők és a sportolók láthatják, milyen belső technológiával működik. A fáklya újrahasznosított anyagokból készül, és élelmiszer-hulladékból előállított bioüzemanyagot használ. Mindegyik fáklya akár tízszer is újra felhasználható, jelezve, hogy Olaszország számára kiemelten fontos a fenntarthatóság.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.