Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
2050-ig biztosítana stabil finanszírozást és működési kereteket a magyar kutatás számára az a megállapodás, amelyet a kormány a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal írt alá.
Egy év telt el a 2024-es iskolai mobiltilalom óta, és kiderült, hogy a diákok többsége túlélte a „digitális detoxot” – de nem mindenki örömmel. Bár a jegyek javultak és a diákok a szünetekben többet beszélgetnek egymással, a szabályok kreatív kijátszása, a hiányérzet és a bizonytalanság új problémákat vetett fel.
Egyre többen választják a magyar diákok közül a külföldi egyetemeket: a 2024/25-ös tanévben közel 30 százalékkal többen mint 2017-ben – derül ki az Engame Akadémia legfrissebb kutatásából. Ez azt jelenti, hogy a magyar felsőoktatás hallgatóinak nagyjából 7 százaléka, vagyis minden tizennegyedik diák, külföldön folytatja tanulmányait.
Főként külföldi hírességeket, sportolókat, zenészeket, színészeket és üzletembereket tartanak a példaképeiknek a magyar gimnazisták, közülük is leginkább férfiakat - ez derül ki legalábbis az Engame Akadémia friss kutatásából.
A kutatók egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a mikroműanyagok nemcsak a környezetet, hanem a szervezetünket is átalakíthatják – akár a gondolkodásunkat is.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusai legújabb kutatásukban annak jártak utána, milyen anatómiai, kognitív és evolúciós feltételei lennének annak, hogy a kutyák valóban beszélni tudjanak.
A brazíliai Niterói városában működő Wolbito do Brasil gyárban hetente több millió Aedes aegypti szúnyogot tenyésztenek, hogy a Wolbachia baktériummal módosított rovarok segítségével csökkentsék a dengue-láz, a Zika-láz és a sárgaláz terjedését. A projekt komplexitása és hatékonysága a modern biotechnológiai megoldások nemzetközi élvonalába emeli a brazíliai kezdeményezést.
A „tehetséges szótanuló” kutyák nemcsak megjegyzik a játékok neveit, hanem képesek teljesen új, küllemükben eltérő tárgyakra is kiterjeszteni a szavak jelentését – ha azok ugyanarra a funkcióra szolgálnak.
A Publicus Intézet szeptemberi felmérése szerint a magyarok több mint fele úgy látja, hogy az ápolói pálya nem jó választás. Bár a szakemberek bére és társadalmi megbecsültsége az elmúlt években enyhén javult, az ápolók helyzete továbbra is kritikus, és az utánpótlás biztosítása nem megoldott.
Az olvasási képességek jó része már az iskola előtt kialakul, mégis sok diák lemarad az értő olvasásban – állítja Prof. Dr. Steklács János, a Pécsi Tudományegyetem Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszékének vezetője.
Miközben a brit kutatók szerint már minden harmadik diák nem játszik iskola után a szabadban, egy hazai felmérés arra figyelmeztet: a magyar gyerekek naponta közel négy órát töltenek képernyő előtt.
Egy jégkorszaki mamut háti csigolyáját találták meg a Tiszában, amely ritka bizonyítéka annak, hogy a folyó mentén évezredekkel ezelőtt is éltek mamutok.