Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Bár köztudott, hogy a rövid orrú kutyafajták, mint például az angol és francia bulldogok számos egészségügyi problémával küzdenek, mégis nagyon népszerűek. Az ELTE kutatói érdekes eredményekre jutottak.
A műegyetemi kutató cikkét a tetraéderekről a neves Mathematical Intelligencer szaklapban publikálták, amelyben korábban a Rubik-kockáról is megjelent cikk.
A kutatók olyan komplex terápiás rendszert szeretnének felállítani, amely lehetővé teszi a jövőben a központi idegrendszert támadó betegségek eszközös terápiás kezelését akár már otthonról is.
Hirsch Edit vegyészmérnök, Zobor Annamária Ditta egyetemi docens, valamint Valkó Orsolya biológus kapták idén a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat.
A gyümölcsök minősége közel egynegyed részben függ a beporzó állatok jelenlététől, az állati beporzás kulcsszerepet játszik a mezőgazdasági termelés minőségének meghatározásában - állapították meg a Padovai Egyetem és Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont (ELKH ÖK) kutatói.
Olyan ősi koponyát találtak, amely nem hasonlít egyetlen korábbi premodern emberi kövületre sem. Elképzelhető, hogy ez egy új ágat jelent az emberi családfán.
A nemzetközi csillagászati együttműködésben magyar tudós, Kóspál Ágnes, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (CSFK CSI) tudományos tanácsadója is részt vett.
Az önszerveződő közösségi összefogások még a kedvezőtlen körülmények ellenére is képesek pozitív hatást elérni, részt vállalni az ökológiai fordulat közelebb hozásában – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem friss kutatásából.
Az iskolabezárások, a baráti és családi kapcsolatok hiánya és a súlyos betegség fenyegetése, illetve a szeretteik halála mind okozhatta ezt a helyzetet, ahogyan értelemszerűen a szülők gazdasági nehézségei is, mondja a felmérés egyik készítője.
A Covid-19 és a karantén felrúgta az addig megszokott életünket. De milyen hatással volt ez a fajta változás az akkor született gyerekekre? Egy új felmérés szerint lehetnek bizonyos eltérések a pandémia előtt és a közben született kisgyerekek készségei között.
Az online zaklatás (cyberbullying) leginkább a 7. és 9. évfolyamos gyerekeket érinti és mindenféle fenntartású iskolákban jelen van, derül ki médiahatóság kutatásából, amelyet 11-17 éves diákok körében végeztek.
A Semmelweis Egyetem (SE) kutatóinak legújabb vizsgálata szerint 23 és 32 éves kor között lehet a legbiztonságosabb a gyermekvállalás, mert bizonyos születési rendellenességek előfordulási esélye ekkor a legalacsonyabb.
Elégtelennel osztályozzák a pedagógusok a kormány kommunikációját, a státusztörvényt, a pedagógusfizetéseket és a státusztörvényt is a Szemlélek felmérésében, aminek kitöltéséhez korábban kifejezetten "elégedett pedagógusokat" kerestek.