Az általános iskolákban mintegy 15 ezerrel több diák tanult angolul és 14,5 ezerrel kevesebben németül, mint három évvel ezelőtt. Olaszt pedig negyedével kevesebb választotta, mint a 2022/2023-as tanévben.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
Podcastek, filmek, játékos szókártyák – nyáron a nyelvtanulást vagy a már megszerzett tudás szinten tartását sokkal lazábban is fel lehet fogni. Összegyűjtöttünk néhány módszert és ingyenes alkalmazást, amelyekkel akár észrevétlenül is fejlődhettek.
Ma írják a diákok a franciaérettségit. A Budapesti Francia Intézet szerint a franciatudás ma is komoly előnyt jelenthet a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon: a világ egyik legelterjedtebb nyelvét közel 400 millióan beszélik, Magyarországon pedig több mint 20 ezren tanulják. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
Miközben ma országszerte több ezren ülnek be a németérettségire, az Oktatási Hivatal friss adatai szerint a német nyelvvizsgázók száma évek óta folyamatosan csökken Magyarországon. Míg 2016-ban még közel 28 ezren próbálkoztak német nyelvvizsgával, addig 2025-re ez a szám hétezer alá esett.
Jelentősen visszaesett az elmúlt években a középfokú nyelvvizsgát szerzők száma, miközben a felsőfokú vizsgázók aránya közel egy évtizede alig változik. 2025-ben ugyan 1495 fővel többen szereztek felsőfokú nyelvvizsgát, mint 2016-ban, középszinten viszont több mint 75 ezer fős a visszaesés.
Tavaly több mint 400-an nyelvvizsgáztak magyarból, majdnem kétszer annyian mint 2016-ban.
Bár a diploma megszerzéséhez már nem kötelező a nyelvvizsga, az egyetemi felvételin továbbra is értékes többletpontokat ér, és a munkaerőpiacon is komoly előnyt jelent. Jó hír, hogy 2026-ban az első sikeres vizsga után már akár 80 700 forintot is vissza lehet igényelni az államtól.
A nyári iskola teljesen ingyenes, de a távolmaradás a tankötelezettség megszegésének minősül, és súlyos pénzbírsággal járhat.
Nyolcezer forinttal emelkedett a támogatás összege a tavalyihoz képest.
Néhány év alatt nagyjából a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma.
Sokan vannak, akik a nyelvvizsgát nem egyszerre, hanem külön-külön - szóbeli és írásbeli részvizsgaként - teljesítették. Ilyen esetekben fontos kérdés, hogy miként lehet hivatalosan is igazolni a komplex nyelvtudást.
Tavaly közel 55 ezren jelentkeztek nyelvvizsgára Magyarországon, amelyből majdnem 43 ezren sikeresen vették az akadályokat. A felsorolt 32 nyelvből összesen háromból tett minden jelentkező sikeres nyelvvizsgát.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
Jó hír a nyelvvizsgázóknak: a minimálbér emelése miatt 2026-ban ismét magasabb összeg járhat az első sikeres nyelvvizsga vagy emelt szintű nyelvi érettségi után.
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
A téli szünet könnyen visszaveti a nyelvtanulást, különösen a beszédkészséget. Pedig napi 20–30 perc célzott gyakorlás elegendő ahhoz, hogy a tanulók januárban ugyanonnan folytathassák, ahol abbahagyták. Ebben segít a KRÉTA rendszerben ingyenesen elérhető Idegennyelvi Felkészítő Modulja (IFM).
A jellemzően második idegen nyelvként tanult nyelvekből elenyésző azoknak az aránya, akik saját bevallás szerint eljutnak arra a szintre, hogy a tudásukat magabiztosan használják.
Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.
