Öt hónap alatt jutott el nulláról a B2-es szintig az olasztanulásban – interjú a hét nyelven beszélő Novák Blankával
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
Hússzoros különbség is van: egészen más idegen nyelveket tanulnak a gimnazisták és a technikumi diákok
Habár az angol és a német továbbra is messze a legtöbbek által tanult idegen nyelv a gimnáziumokban és a technikumokban is, a többi idegen nyelv esetében már jelentős különbségek vannak a két iskolatípus között. Olaszul például több mint húszszor annyi gimnazista tanul, mint egy technikumi vagy szakgimnáziumi diák.
Egyre kevesebben tanulnak angolul a gimnáziumokban, a szakképzésben viszont folyamatos az emelkedés
Több mint hétezerrel nőtt egyetlen tanév alatt az angolt tanulók száma a technikumokban, és a szakképző iskolákban is emelkedést mutatnak a legfrissebb adatok. A gimnáziumokban ezzel szemben nemcsak angolul, hanem németül és franciául is kevesebben tanulnak, mint egy évvel korábban. Megnéztük, hogyan változott a középiskolások nyelvtanulása.
Nagyot esett a németet és az olaszt tanulók száma az általános iskolákban
Az általános iskolákban mintegy 15 ezerrel több diák tanult angolul és 14,5 ezerrel kevesebben németül, mint három évvel ezelőtt. Olaszt pedig negyedével kevesebb választotta, mint a 2022/2023-as tanévben.
A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
Mi van a Duolingón túl? Ingyenes alkalmazások és praktikák, amelyekkel a nyári szünetben is fejlődhet a nyelvtudásotok
Podcastek, filmek, játékos szókártyák – nyáron a nyelvtanulást vagy a már megszerzett tudás szinten tartását sokkal lazábban is fel lehet fogni. Összegyűjtöttünk néhány módszert és ingyenes alkalmazást, amelyekkel akár észrevétlenül is fejlődhettek.
„A B2-es francia már valódi előny a kizárólag angolul beszélő pályázókkal szemben” – ezért éri meg ma franciául tanulni
Ma írják a diákok a franciaérettségit. A Budapesti Francia Intézet szerint a franciatudás ma is komoly előnyt jelenthet a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon: a világ egyik legelterjedtebb nyelvét közel 400 millióan beszélik, Magyarországon pedig több mint 20 ezren tanulják. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
Míg 2016-ban még közel 28 ezren tettek nyelvvizsgát németből, addig 2025-re ez a szám több mint 75 százalékkal csökkent
Miközben ma országszerte több ezren ülnek be a németérettségire, az Oktatási Hivatal friss adatai szerint a német nyelvvizsgázók száma évek óta folyamatosan csökken Magyarországon. Míg 2016-ban még közel 28 ezren próbálkoztak német nyelvvizsgával, addig 2025-re ez a szám hétezer alá esett.
Míg középfokon drasztikus a csökkenés, addig a felsőfokon nyelvvizsgázók száma alig változott az elmúlt 9 évben
Jelentősen visszaesett az elmúlt években a középfokú nyelvvizsgát szerzők száma, miközben a felsőfokú vizsgázók aránya közel egy évtizede alig változik. 2025-ben ugyan 1495 fővel többen szereztek felsőfokú nyelvvizsgát, mint 2016-ban, középszinten viszont több mint 75 ezer fős a visszaesés.
Magyar, mint idegen nyelv: tíz év alatt megduplázódott a nyelvvizsgák száma, miközben minden más nyelv bezuhant
Tavaly több mint 400-an nyelvvizsgáztak magyarból, majdnem kétszer annyian mint 2016-ban.
Nyelvvizsga árak 2026: akár 65 ezer forintba is kerülhet a B2-es vizsga
Bár a diploma megszerzéséhez már nem kötelező a nyelvvizsga, az egyetemi felvételin továbbra is értékes többletpontokat ér, és a munkaerőpiacon is komoly előnyt jelent. Jó hír, hogy 2026-ban az első sikeres vizsga után már akár 80 700 forintot is vissza lehet igényelni az államtól.
Ausztria kötelező nyári iskolát vezet be azoknak a gyerekeknek, akiknek nincs megfelelő német nyelvtudása
A nyári iskola teljesen ingyenes, de a távolmaradás a tankötelezettség megszegésének minősül, és súlyos pénzbírsággal járhat.
Hivatalos: 80 ezer forint felett az első sikeres nyelvvizsga támogatásának maximum összege 2026-ban
Nyolcezer forinttal emelkedett a támogatás összege a tavalyihoz képest.
Drasztikusan csökken a nyelvvizsgázók száma Magyarországon
Néhány év alatt nagyjából a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma.
Hogyan lehet összevonni a szóbeli és írásbeli nyelvvizsga-bizonyítványt?
Sokan vannak, akik a nyelvvizsgát nem egyszerre, hanem külön-külön - szóbeli és írásbeli részvizsgaként - teljesítették. Ilyen esetekben fontos kérdés, hogy miként lehet hivatalosan is igazolni a komplex nyelvtudást.
Ezeken a nyelvvizsgákon senki nem bukott meg 2025-ben
Tavaly közel 55 ezren jelentkeztek nyelvvizsgára Magyarországon, amelyből majdnem 43 ezren sikeresen vették az akadályokat. A felsorolt 32 nyelvből összesen háromból tett minden jelentkező sikeres nyelvvizsgát.
Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
Ennyivel nőhet a sikeres első nyelvvizsga támogatása 2026-ban
Jó hír a nyelvvizsgázóknak: a minimálbér emelése miatt 2026-ban ismét magasabb összeg járhat az első sikeres nyelvvizsga vagy emelt szintű nyelvi érettségi után.
Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban?
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.