A jellemzően második idegen nyelvként tanult nyelvekből elenyésző azoknak az aránya, akik saját bevallás szerint eljutnak arra a szintre, hogy a tudásukat magabiztosan használják.
2024-ben a magyar egyetemisták mintegy 82 százaléka jelezte, hogy legalább egy idegen nyelv esetében magas szintű nyelvtudással rendelkezik, ez azonban szinte csak az angolra korlátozódik - derül ki a DPR friss, napokban kiadott hallgatói felméréséből.
A nappali képzésben tanuló hallgatók 86 százaléka jelezte, hogy jól ismeri és magabiztosan használja az angolt, mint idegen nyelvet. Második helyre a német nyelv, azonban azoknak a hallgatóknak az aránya jóval alacsonyabb, akik ezt magabiztosan használják; mindössze 18 százalék. A részidős képzésekben tanulóknál viszont kisebb az eltérés; nekik az angolt 51 százalékuk, a németet 15 százalékuk ismeri és használja.
A felmérés szerint azok a hallgatók, akik legalább egy idegen nyelvet jól ismernek, általában gimnáziumban érettségiztek. Különösen igaz ez azokra, akiknek a tanulmányai nyelvi évvel párosultak, illetve hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumban végeztek.
A szakgimnáziumokból és szakközépiskolákból érkezők esetében csak az egyetemisták 66 százalékának van valamelyik nyelvből közepesnél erősebb szintű nyelvtudása a saját értékelésük szerint.
Mindez azonban szinte csak az angolra és németre - az első idegen nyelvként két leggyakrabban tanított nyelvre - korlátozódik. A jellemzően második idegen nyelvként tanított további nyelvekből, például franciából, spanyolból, olaszból a hallgatók elenyésző része jut olyan szintre, hogy saját bevallás szerint a tudásukat magabiztosan használják.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
