A jellemzően második idegen nyelvként tanult nyelvekből elenyésző azoknak az aránya, akik saját bevallás szerint eljutnak arra a szintre, hogy a tudásukat magabiztosan használják.
2024-ben a magyar egyetemisták mintegy 82 százaléka jelezte, hogy legalább egy idegen nyelv esetében magas szintű nyelvtudással rendelkezik, ez azonban szinte csak az angolra korlátozódik - derül ki a DPR friss, napokban kiadott hallgatói felméréséből.
A nappali képzésben tanuló hallgatók 86 százaléka jelezte, hogy jól ismeri és magabiztosan használja az angolt, mint idegen nyelvet. Második helyre a német nyelv, azonban azoknak a hallgatóknak az aránya jóval alacsonyabb, akik ezt magabiztosan használják; mindössze 18 százalék. A részidős képzésekben tanulóknál viszont kisebb az eltérés; nekik az angolt 51 százalékuk, a németet 15 százalékuk ismeri és használja.
A felmérés szerint azok a hallgatók, akik legalább egy idegen nyelvet jól ismernek, általában gimnáziumban érettségiztek. Különösen igaz ez azokra, akiknek a tanulmányai nyelvi évvel párosultak, illetve hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumban végeztek.
A szakgimnáziumokból és szakközépiskolákból érkezők esetében csak az egyetemisták 66 százalékának van valamelyik nyelvből közepesnél erősebb szintű nyelvtudása a saját értékelésük szerint.
Mindez azonban szinte csak az angolra és németre - az első idegen nyelvként két leggyakrabban tanított nyelvre - korlátozódik. A jellemzően második idegen nyelvként tanított további nyelvekből, például franciából, spanyolból, olaszból a hallgatók elenyésző része jut olyan szintre, hogy saját bevallás szerint a tudásukat magabiztosan használják.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
