Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
2026. február 19-ig kell leadnotok a középiskolai jelentkezéseteket, de még nem vagytok biztosak abban, hogy milyen iskolatípus lenne számotokra a legjobb választás? Korábbi cikkünkben azt jártuk körül, kinek lehet jó döntés a hat- vagy nyolcosztályos gimnázium. Sorozatunk folytatásában most azokat az iskolatípusokat mutatjuk be, amelyekben az idegen nyelvek nemcsak tantárgyként, hanem a tanulás mindennapi eszközeként is megjelennek.
Két tanítási nyelvű gimnázium (KTNY)
A két tanítási nyelvű gimnáziumokban az idegen nyelv a tanulás természetes közegévé válik. Ezek az iskolák jellemzően azokat a tanulókat várják, akik már nyolcadik osztályban stabil alapokkal rendelkeznek egy idegen nyelvből, és nyitottak arra, hogy több tantárgyat is ezen a nyelven sajátítsanak el.
A diákok heti legalább öt órában tanulják a választott idegen nyelvet, emellett pedig már a 9. évfolyamtól kezdve több közismereti tantárgy – például történelem, földrajz, matematika, biológia, kémia vagy fizika – oktatása is idegen nyelven zajlik. A tanulóknak az első idegen nyelv mellett egy másodikat is választaniuk kell, amelyet szintén magas óraszámban tanulnak, így az érettségiig ebből is elérhetik a középfokú szintet.
A kéttannyelvű képzés egyik legfontosabb hozadéka, hogy a diákok nemcsak „tanulják” a nyelvet, hanem folyamatosan használják is: idegen nyelven szereznek új ismereteket, dolgoznak fel tananyagot, adnak számot tudásukról. A legtöbb intézményben anyanyelvi tanárok is részt vesznek az oktatásban, ami tovább erősíti a gyakorlati nyelvhasználatot.
A képzés nyelvi követelményei magasak: a 10. évfolyam végére elvárás a B2-es szint elérése, a végső cél pedig a felsőfokú, C1-es nyelvtudás. Bár az érettségi a magyar rendszer szerint zajlik, bizonyos tantárgyakból idegen nyelven vizsgáznak a tanulók, és megfelelő eredmények esetén az érettségi bizonyítvány akár felsőfokú nyelvvizsgának is megfelelhet.
Ennyivel nőhet a sikeres első nyelvvizsga támogatása 2026-ban
Nyelvi előkészítő évfolyam (NYEK)
A nyelvi előkészítő évfolyamok más utat kínálnak ugyanahhoz a célhoz: a magas szintű nyelvtudáshoz. Ezekben az osztályokban a diákok a hagyományos gimnáziumi képzés előtt egy plusz, úgynevezett nulladik évet teljesítenek, amelynek középpontjában az intenzív idegennyelv-oktatás áll.
Ebben az első tanévben a tanulók heti 13–19 nyelvórán vesznek részt, miközben a többi tantárgyból – például magyarból, matematikából vagy informatikából – elsősorban szinten tartó foglalkozások zajlanak. A gimnáziumi tananyag feldolgozása a második évben kezdődik, így a diákok összesen öt év alatt jutnak el az érettségiig.
A NYEK-es év egyik legnagyobb előnye, hogy időt ad a diákoknak a nyelvi alapok megerősítésére és a középiskolai tanulási tempóhoz való alkalmazkodásra. A tapasztalatok szerint az innen továbblépő tanulók nagy arányban szereznek legalább középfokú, gyakran ennél magasabb szintű nyelvvizsgát. Nem véletlen, hogy az ilyen évfolyamok indítását szigorú előírások szabályozzák, amelyek a tanulók nyelvi eredményességét is garantálják.
Központi írásbeli 2026: itt van az elmúlt három év összes feladatlapja és megoldókulcsa
Mit adnak ezek az iskolák a diákoknak?
Akár kéttannyelvű gimnáziumról, akár nyelvi előkészítő évfolyamról van szó, ezek az intézmények olyan többletet kínálnak, amely túlmutat a hagyományos gimnáziumi oktatáson. A diákok megtanulják az idegen nyelvet tanulási eszközként használni, magabiztosabban kommunikálnak, és korán találkoznak nemzetközi szemlélettel.
Fontos azt is tudni, hogy az érettségihez kapcsolódó kedvező szabályok pedig lehetővé teszik, hogy a tanulók már középiskolásként megszerezzék az államilag elismert középfokú vagy akár felsőfokú nyelvvizsgát.
Az általános tanrendben tanulókkal ellentétben, a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban résztvevő diákok ugyanis felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratot szerezhetnek az érettségijükkel.
A vizsgaszabályzat szerint ahhoz, hogy ezt megkaphassák, az alábbi feltételeknek kell megfelelni:
A kéttannyelvű és nyelvi előkészítős képzések így elsősorban azoknak szólnak, akik nyitottak a kihívásokra, hosszabb távon gondolkodnak, és szeretnék, ha a középiskolai évek nemcsak tudást, hanem valódi nyelvi és tanulási tapasztalatot is adnának számukra.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
