Megjelent a Duolingo 2025-ös jelentése.
Egyre feljebb mászik a népszerűségi listán a japán és a koreai - ez derül ki legalábbis a Duolingo 2025-ös jelentéséből, amiben azt vizsgálták, melyek a legnépszerűbb idegen nyelvek a saját nyelvtanulóik körében, ami világszinten több millió felhasználót jelent.
Bár az továbbra is változatlan, hogy az angol a világ legnépszerűbb és legtöbbek által tanult idegen nyelve, a jelentés szerint egyre nő azoknak a nyelvtanulóknak a száma, akiket a kínai, a koreai és a portugál érdekel. A kínai leginkább Argentínában, Brazíliában, Kolumbiában, Franciaországban, Németországban és olyan keleti országokban népszerű, mint Dél-Korea. De szintén nagy az édeklődés Argentínában, Kolumbiában és többek között Mexikóban a koreai iránt is, portugálul pedig leginkább a kínaiak és az indiaiak szeretnének megtanulni, aminek feltehetően köze van ahhoz is, hogy közülük egyre többen vándorolnak Brazíliába.
Mindezek alapján a Duolingo 2025-ös jelentése szerint a felhasználóik között ezek a legnépszerűbb idegen nyelvek:
A legelkötelezettebbek között vagyunk
A felmérésben azt is vizsgálták, mely országokban élnek a legelkötelezettebb nyelvtanulók.
Az első helyre 2024 után idén is japán került, és bár ez a nyelvvizsgát szerzők számában nem látszik, a második helyen Magyarország áll, amit Fehéroroszország, Oroszország és Németország követ.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
