Az új nyelvtanulókat már nem a nyugati nyelvek érdeklik

Megjelent a Duolingo 2025-ös jelentése.

  • Székács Linda

Egyre feljebb mászik a népszerűségi listán a japán és a koreai - ez derül ki legalábbis a Duolingo 2025-ös jelentéséből, amiben azt vizsgálták, melyek a legnépszerűbb idegen nyelvek a saját nyelvtanulóik körében, ami világszinten több millió felhasználót jelent.

Bár az továbbra is változatlan, hogy az angol a világ legnépszerűbb és legtöbbek által tanult idegen nyelve, a jelentés szerint egyre nő azoknak a nyelvtanulóknak a száma, akiket a kínai, a koreai és a portugál érdekel. A kínai leginkább Argentínában, Brazíliában, Kolumbiában, Franciaországban, Németországban és olyan keleti országokban népszerű, mint Dél-Korea. De szintén nagy az édeklődés Argentínában, Kolumbiában és többek között Mexikóban a koreai iránt is, portugálul pedig leginkább a kínaiak és az indiaiak szeretnének megtanulni, aminek feltehetően köze van ahhoz is, hogy közülük egyre többen vándorolnak Brazíliába.

Mindezek alapján a Duolingo 2025-ös jelentése szerint a felhasználóik között ezek a legnépszerűbb idegen nyelvek:

  • angol
  • spanyol
  • francia
  • japán
  • német
  • koreai
  • olasz
  • kínai
  • portugál
  • hindi.

A legelkötelezettebbek között vagyunk

A felmérésben azt is vizsgálták, mely országokban élnek a legelkötelezettebb nyelvtanulók.

Az első helyre 2024 után idén is japán került, és bár ez a nyelvvizsgát szerzők számában nem látszik, a második helyen Magyarország áll, amit Fehéroroszország, Oroszország és Németország követ.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.