Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Megjelent a Duolingo 2025-ös jelentése.
Egyre feljebb mászik a népszerűségi listán a japán és a koreai - ez derül ki legalábbis a Duolingo 2025-ös jelentéséből, amiben azt vizsgálták, melyek a legnépszerűbb idegen nyelvek a saját nyelvtanulóik körében, ami világszinten több millió felhasználót jelent.
Bár az továbbra is változatlan, hogy az angol a világ legnépszerűbb és legtöbbek által tanult idegen nyelve, a jelentés szerint egyre nő azoknak a nyelvtanulóknak a száma, akiket a kínai, a koreai és a portugál érdekel. A kínai leginkább Argentínában, Brazíliában, Kolumbiában, Franciaországban, Németországban és olyan keleti országokban népszerű, mint Dél-Korea. De szintén nagy az édeklődés Argentínában, Kolumbiában és többek között Mexikóban a koreai iránt is, portugálul pedig leginkább a kínaiak és az indiaiak szeretnének megtanulni, aminek feltehetően köze van ahhoz is, hogy közülük egyre többen vándorolnak Brazíliába.
Mindezek alapján a Duolingo 2025-ös jelentése szerint a felhasználóik között ezek a legnépszerűbb idegen nyelvek:
A legelkötelezettebbek között vagyunk
A felmérésben azt is vizsgálták, mely országokban élnek a legelkötelezettebb nyelvtanulók.
Az első helyre 2024 után idén is japán került, és bár ez a nyelvvizsgát szerzők számában nem látszik, a második helyen Magyarország áll, amit Fehéroroszország, Oroszország és Németország követ.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.