Az angol mellé a legtöbben a németet választják második idegen nyelvként, hiszen a magyarországi középiskolák többségében csak ezt, vagy esetleg franciát, spanyolt vagy olaszt lehet. Vannak azonban olyan intézmények is, ahol ritkább idegen nyelveket is tanítanak, például oroszt, kínait, japánt vagy koreait. Megnéztük, milyen ritka idegen nyelvek közül válogathattok az ország legjobb középiskoláiban.
,,Én mindig azt szoktam mondani, hogy egy jól megválasztott keleti és nyugati nyelvvel övék a világ" - többek között erről is beszélt a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium igazgatója, Berczelédi Zsolt a HVG Középiskola 2026-os kiadványában.
| HVG Középiskolai rangsor 2025 |
Viszonylag kevés olyan magyarországi iskola van azonban - legalábbis egyelőre - ahol keleti nyelvek is elérhetőek szakkör vagy második idegen nyelv formájában a diákok számára. A legtöbb intézményben az angol mellett csak a német nyelv tanulására van lehetőség, a bővebb kínálattal rendelkező iskolákban pedig a leggyakrabban még a francia, spanyol vagy olasz közül lehet válogatni. Pedig kereslet valószínűleg lenne a ritkább, keleti idegen nyelvekre; a felsőoktatási felvételiben ugyanis a keleti nyelvek és kultúrák alapszak különböző szakirányai; a japán, a kínai és a koreai évek óta népszerűek.
Ha ti már középiskolásként is ezek valamelyikét szeretnétek tanulni, a HVG Középiskola top 100-as rangsorából kiválogattuk, mely intézményekben van rá lehetőség.
Orosz
Kínai, koreai vagy japán
Shutterstock
HVG Középiskolai rangsor 2026 |
Idén is összeállította a középiskolai rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát Magyarország száz legjobb középiskolájáról a hvg360-on. A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy október 28-tól az újságárusoknál is beszerezhető. |
Egyéb ritka idegen nyelvek (svéd, finn, holland, ógörög, stb)
| Középiskolába felvételizel? |
Lépj be te is a "Középiskolai felvételi 2026 - minden fontos infó egy helyen" Facebook-csoportba! Értesülj az elsők között többek között:a felvételi követelményekrőla középiskolai pontszámításról a legjobb gimnáziumokról a központi írásbeliről valamint az ideiglenes-és egyeztetett listákról.
Ha van kérdésed, tedd fel nyugodtan a csoportban, segítünk. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
