Kevesebb felvételiző, érettségi statisztikák, iskolaőrök fizetése, vita a csúsztatott iskolakezdésről – ezek voltak a hét hírei

Sokkal kevesebb idén a felvételiző, 2001 óta nem voltak ilyen kevesen. A héten kiderült, hogyan sikerültek a 2020-as, rendhagyó érettségik, a felvételizőknek pedig csütörtökig volt idejük a módosításra. Több hír is megjelent az iskolaőrséggel kapcsolatban és kreditrekordokat is gyűjtöttünk. Mutatjuk a hét híreit röviden.

  • Eduline

2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban, húszezerrel kevesebben jelentkeztek idén egyetemre, mint tavaly. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja szerint egyértelműen az új felvételi feltétel - a kötelező emelt szintű érettségi - volt az oka annak, hogy idén ennyivel kevesebben jelentkeztek egyetemre. Jóval a tavalyi alatt van a természettudományos képzésekre jelentkezők száma is. A héten szó volt az érettségi statisztikákról is, idén 3,61 lett az érettségi átlag, ami nem tér el a 2013 és 2019 közötti átlageredményektől. Gyűjtöttük a kreditrekordokat is, volt, akinek még a karantén sem számított és bőven túlteljesített.

Csütörtökig volt lehetőségük a felvételizőknek, hogy benyújtsák a még hiányzó dokumentumaikat, illetve - egyetlen alkalommal - módosítsák a megjelölt szakok sorrendjét. Itt írtunk arról, hogy hol nézhetitek meg, hány pontotok van a felvételiben összesen.

Az iskolai erőszak terén az ország északkeleti régiója jobban érintett, mint a többi – mondta Maruzsa Zoltán hétfőn a Kossuth Rádióban. Ezt követően már el is kezdődött a toborzás, augusztusban indul az iskolaőri kiképzés. Utánajártunk, hogy kiknek jár ingyenes tankönyv a 2020/2021-es tanévben. Hiába ingyenes, látványos a csökkenés a tankönyvek rendelésénél. Sokkal kevesebb állami tankönyvet rendeltek az iskolák. Bár a tankönyvek még pihennek és tart a nyári szünet, 21-en kapták el a koronavírust egy mezőkövesdi iskolai értekezleten. A zárt értekezleten egy olyan volt, aki tüneteket mutatott, köhögött, a feltételezések szerint ő fertőzte meg a többieket. Nem sokkal ezután kiderült, hogy koronavírus-fertőzöttek voltak egy sátoraljaújhelyi táborban.

Mindeközben zajlott a csúsztatott iskolakezdésről a vita, a BKV szakszervezete nyílt levelet írt Budapest polgármesterének a csúsztatott iskolakezdés terve miatt. Nagy port kavart a héten az a Facebookon keringő hirdetésben, amiben a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság keres iskolaőröket bruttó 220 ezer forintért és mellé 200 ezer forint cafetériáért. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke erről úgy nyilatkozott, hogy ez: "A pedagógus szakma megalázása!"

A közoktatásban egy nehéz időszak végére került pont, ugyanis a héten érkezett a hír, hogy például az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) a továbbiakban is eltérhet a NAT-tól, ugyanis megérkezett az engedélyük. A héten megnéztük azt is, hogy most mennyiért lehet találni Budapesten albérletet. A külföldön tanulóknak viszont nem jó hír, hogy hétfőn az amerikai bevándorlási hivatal (ICE) bejelentette, hogy a külföldi diákok ősztől nem tanulhatnak tovább olyan egyetemeken, amelyeken a koronavírus-járvány miatt csak online oktatás folyik.

Kíváncsiak voltunk, hogy idén lesznek-e gólyatáborok, és ha igen, akkor mikor. Itt szavazhattok is arról, hogy ha megtartják az egyetemen, ahova felvettek titeket, akkor elmentek-e. Annak is utánajártunk, hogy mi lesz a Pont Ott Partik sorsa. Nem mindenhol született ugyanaz a megoldás. Jó hír a nyelvtanulás terén, hogy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége közleményt adott ki azzal kapcsolatban, hogy 2021. július 1. után a magyar jelnyelvből államilag elismert nyelvvizsgát lehet tenni. Összegyűjtöttük olyan oldalakat is, ahol ingyenesen letölthető mintafeladatokat találtok a különböző nyelvvizsgákhoz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.