Maruzsa Zoltán: Északkeleten gyakoribb az iskolai erőszak

Az iskolai erőszak terén az ország északkeleti régiója jobban érintett, mint a többi - mondta az oktatási államtitkár hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

  • Eduline/MTI

Maruzsa Zoltán hozzátette: ugyanakkor az ország minden részében vannak olyan oktatási intézmények, ahol megalapozott az iskolaőrség bevezetése.

Közölte azt is, hogy az iskolaőröket a rendőrség toborozza majd, de ez még nem kezdődött el, hiszen az erről szóló törvényt pénteken szavazta meg az Országgyűlés. Amint hatályba lép a jogszabály, kezdődhet a toborzás is, hogy augusztusban elindulhasson az iskolaőrök képzése is - fűzte hozzá az államtitkár.

Az iskolaőrök nem az intézmények alkalmazásában állnak majd, hanem a rendőrséghez tartoznak, és minden esetben együttműködési megállapodáshoz kötött a munkájuk - jelezte. Maruzsa Zoltán kiemelte, hogy egyházi és magániskolákban egyelőre nem lesznek iskolaőrök, de ha később esetleg ezt kérik, akkor ott is lesz mód erre.

Északnyugaton is voltak gondok

Nagy hír volt az utóbbi időben, hogy egy győri diák tavaly decemberben késelte meg 51 éves osztályfőnökét a Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma 10. osztályának fizikaóráján, állítólag egy dolgozatra adott hármas jegy miatt.

Megszavazták: szeptemberben jönnek az iskolaőrök

A szavazás eredménye nem hozott meglepetést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.