91 400 - ennyien küzdenek idén a sikeres felvételiért

Húszezerrel kevesebben jelentkeztek idén egyetemre, mint tavaly. 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban. Itt vannak az adatok.

  • Eduline

2019-ben még nőtt az egyetemek nappali képzéseire jelentkezőnek és felvetteknek a száma, ezzel szemben az idei jelentkezőszám nagy mértékben csökkent, 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban. 

A rekordalacsony a felvételizőszámról, Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja is nemrég azt nyilatkozta, hogy muszáj lenne megerősíteni a közoktatást, hogy többen jussanak be az egyetemekre. Szerinte egyértelműen az új felvételi feltétel - a kötelező emelt szintű érettségi - volt az oka annak, hogy idén 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre.

De hányan jelentkeztek idén egyetemre? 91 400-an

MTI

A számokból jól látszik, hogy idén valószínűleg a felvettek száma is jóval alacsonyabb lesz, hiszen idén alig jelentkeztek annyian, mint ahányan tavaly sikeresen felvételiztek.

A 2020-as felvételi ügyintézési időszaka holnap véget ér, ha nem szeretnétek lemaradni a legfontosabb és legfrissebb infókról, akkor kövessétek folyamatosan frissülő tudósításunkat a felvételiről.

Felvételizők, figyelem! Már csak egy napotok maradt

Az Oktatási Hivatal is figyelmeztet: legkésőbb csütörtökig van lehetőségük a felvételizőknek, hogy benyújtsák a még hiányzó dokumentumaikat, illetve - egyetlen alkalommal - módosítsák a megjelölt szakok sorrendjét.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.