Nem tanulhatnak tovább a külföldi diákok Amerikában, ha csak online oktatás lesz

Külföldi diákok az ősztől nem tanulhatnak tovább olyan egyetemeken, amelyeken a koronavírus-járvány miatt csak online oktatás folyik; vagy elhagyják az Egyesült Államokat, vagy átiratkoznak személyes oktatást folytató egyetemekre - jelentette be hétfőn az amerikai bevándorlási hivatal (ICE).

  • MTI

A döntés érvényes azokra a külföldi diákokra is, akik még csak most érkeznének az amerikai egyetemekre. Ők nem kapnak beutazó diákvízumot, ha a 2020-2021-es tanévre csakis online kurzusokat hirdető egyetemeken tanulnának. 

A rendelkezés az F-1, M-1 típusú vízummal az Egyesült Államokban tartózkodókra vonatkozik. Ezekkel a vízumokkal tudományos munkát végző kutatók és diákok jogosultak. Egyelőre nem tudni, hogy a döntés hány diákot érinthet, az ICE adatai szerint azonban 2019-ben 388 ezer 839 F-vízumot, és 9 ezer 518 M-vízumot adtak ki. 

Az intézkedés nem vonatkozik azokra a diákokra, akik olyan intézményekben tanulnak vagy kutatnak, ahol teljes egészében, vagy részben személyesen folytatódik az oktatás. A részben személyesen, részben digitálisan kurzusokat tartó egyetemeknek azonban igazolniuk kell, hogy az oktatás részben személyesen folyik. 

Az amerikai egyetemek és főiskolák az elmúlt napokban kezdték meghirdetni a 2020-as őszi szemesztereikre vonatkozó terveiket. A legtöbb intézmény távoktatást tervez, legalább az első félévre, de például a Harvard Egyetem valószínűleg az egész tanévet online bonyolítja majd.

Angliában több egyetem működése is veszélybe került a járvány miatt

13 egyetemnek kell szembenéznie azzal, hogy a korona-vírus miatti válság fizetőképtelenné tette őket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.