Modellváltási hullám, keresztféléves ponthatárok, középiskolai pótfelvételi - mutatjuk a hét híreit

Oktatási hírekből a héten sem volt hiány: újabb három egyetem szavazta meg a modellváltást, meghosszabbították a járványügyi korlátozásokat, kiderültek a keresztféléves ponthatárok, megtartották a középiskolai felvételi első pótnapját, (végre) megjelent az érettségi jelentkezési lapja.

  • Eduline

Újabb három egyetem szavazta meg a modellváltást

Péntek délután Szegeden is és Pécsen is megszavazták az egyetemi modellváltást, csütörtökön a Semmelweis Egyetem szenátusa is a fenntartóváltás mellett döntött, követve a Debreceni Egyetem múltheti példáját. 

A héten egyik interjújában Orbán Viktor is kitért az egyetemi átalakításokra. Kiemelte, hogy a bár az egyetemek döntenek a kérdésben, de "akarjanak benne részt venni". A kormány célja, hogy a következő évtizedben a gazdaság motorja a felsőoktatás, a tudomány legyen.

Miközben folyamatosan arról számolunk be, épp melyik felsőoktatási intézmény kezdett modellváltásba, addig a kormány úgy döntött, újabb egyetemet hoz létre, ami a tervek szerint állami intézmény lesz. A hvg információi szerint nemsokára pont kerül az elsősorban szőlészeket és borászokat képző Tokaj Egyetem megalapítására, amelynek a központja Sárospatak lenne. 

Márciusig még biztos, hogy marad az online oktatás

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön bejelentette, hogy március 1-ig maradnak a járványügyi korlátozások. A védelmi intézkedések fenntartását február második felében felülvizsgálják. Két esetben lehet akkor enyhítés: ha jelentősen csökken a fertőzöttek száma, illetve, ha van elég vakcina - tette hozzá. 

Az egyetemisták alapvetően online kezdik az új félévet, ugyanakkor egyes gyakorlati képzések továbbra is a személyesen zajlanak majd. Eddig 33 esetben engedélyezték az egyetemeknek a személyes oktatást a következő félévre, persze csak ott, ahol ezt az intézmény vezetése kérte.

Kihirdették a keresztféléves ponthatárokat

Január 25-én, hétfőn megjelentek a keresztféléves felvételi ponthatárai. Kiderült, kik kezdhetik meg a felsőfokú tanulmányaikat februártól. A héten azt is megnéztük, hány pontot kellett elérni a legnépszerűbb mesterszakokon, alapszakokon és felsőoktatási szakképzéseken.

A héten tartották ez első középiskolai pótfelvételit

Csütörtökön pótvizsgáztak azok az általános iskolások, akik január 23-án nem tudták megírni a középiskolai felvételit. Itt megnézhetitek a feladatlapokat és a megoldásokat. Az egy héttel ezelőtti felvételik első eredményeit pedig itt találjátok.

Megjelent a 2021-es érettségi jelentkezési lapja

Rengetegen kérdeztétek tőlünk a napokban, hol találjátok. Örömmel jelentjük - bár sokat kellett várni rá -, már elérhető az érettségi jelentkezési lapja. Az Oktatási Hivatal azt is közzétette, mennyit kell fizetni 2021-ben a közép- és emelt szintű vizsgákért, illetve nyilvánosságra hozták az idei májusi vizsgákra vonatkozó szabályokat, ajánlásokat is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.