Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Oktatási hírekből a héten sem volt hiány: újabb három egyetem szavazta meg a modellváltást, meghosszabbították a járványügyi korlátozásokat, kiderültek a keresztféléves ponthatárok, megtartották a középiskolai felvételi első pótnapját, (végre) megjelent az érettségi jelentkezési lapja.
Újabb három egyetem szavazta meg a modellváltást
Péntek délután Szegeden is és Pécsen is megszavazták az egyetemi modellváltást, csütörtökön a Semmelweis Egyetem szenátusa is a fenntartóváltás mellett döntött, követve a Debreceni Egyetem múltheti példáját.
A héten egyik interjújában Orbán Viktor is kitért az egyetemi átalakításokra. Kiemelte, hogy a bár az egyetemek döntenek a kérdésben, de "akarjanak benne részt venni". A kormány célja, hogy a következő évtizedben a gazdaság motorja a felsőoktatás, a tudomány legyen.
Miközben folyamatosan arról számolunk be, épp melyik felsőoktatási intézmény kezdett modellváltásba, addig a kormány úgy döntött, újabb egyetemet hoz létre, ami a tervek szerint állami intézmény lesz. A hvg információi szerint nemsokára pont kerül az elsősorban szőlészeket és borászokat képző Tokaj Egyetem megalapítására, amelynek a központja Sárospatak lenne.
Márciusig még biztos, hogy marad az online oktatás
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön bejelentette, hogy március 1-ig maradnak a járványügyi korlátozások. A védelmi intézkedések fenntartását február második felében felülvizsgálják. Két esetben lehet akkor enyhítés: ha jelentősen csökken a fertőzöttek száma, illetve, ha van elég vakcina - tette hozzá.
Az egyetemisták alapvetően online kezdik az új félévet, ugyanakkor egyes gyakorlati képzések továbbra is a személyesen zajlanak majd. Eddig 33 esetben engedélyezték az egyetemeknek a személyes oktatást a következő félévre, persze csak ott, ahol ezt az intézmény vezetése kérte.
Kihirdették a keresztféléves ponthatárokat
Január 25-én, hétfőn megjelentek a keresztféléves felvételi ponthatárai. Kiderült, kik kezdhetik meg a felsőfokú tanulmányaikat februártól. A héten azt is megnéztük, hány pontot kellett elérni a legnépszerűbb mesterszakokon, alapszakokon és felsőoktatási szakképzéseken.
A héten tartották ez első középiskolai pótfelvételit
Csütörtökön pótvizsgáztak azok az általános iskolások, akik január 23-án nem tudták megírni a középiskolai felvételit. Itt megnézhetitek a feladatlapokat és a megoldásokat. Az egy héttel ezelőtti felvételik első eredményeit pedig itt találjátok.
Megjelent a 2021-es érettségi jelentkezési lapja
Rengetegen kérdeztétek tőlünk a napokban, hol találjátok. Örömmel jelentjük - bár sokat kellett várni rá -, már elérhető az érettségi jelentkezési lapja. Az Oktatási Hivatal azt is közzétette, mennyit kell fizetni 2021-ben a közép- és emelt szintű vizsgákért, illetve nyilvánosságra hozták az idei májusi vizsgákra vonatkozó szabályokat, ajánlásokat is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.