Önként és dalolva: a Debreceni Egyetem szenátusa döntött a modellváltásról

Rendkívüli ülésén, 65 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül döntött az egyetem szenátusa csütörtökön arról, hogy az intézmény alapítványi fenntartóhoz kerüljön.

  • Eduline/MTI

A zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson elfogadott határozat szerint a Debreceni Egyetem (DE) kezdeményezi a fenntartónál az áttérést az új szervezeti formára, az egyetem valamennyi eddigi tevékenységének folytatásával, beleértve a betegellátást is - tájékoztatta az egyetemi sajtóiroda az MTI-t.

Ahogy arról mi is írtunk, a szenátusi ülés előtt a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata (DEHÖK) ellenszavazat nélkül - hetven igen, nulla nem arányban - megszavazta, hogy a szenátusba delegált tagjaik támogassák a fenntartóváltást. A DEHÖK Facebook-oldalára azóta záporoznak a hallgatók kommentjei:

https://www.facebook.com/dehok.unideb
https://www.facebook.com/dehok.unideb
https://www.facebook.com/dehok.unideb

Korábban már beszámoltunk róla, hogy "az orvos- és egészségtudományi egyetemek" maguk dönthetnek arról, akarják-e azt a modellváltást, amelyet nyolc intézményben már bevezettek, további kettőben pedig hamarosan áttérnek rá. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint az érintett egyetemek alatt a Semmelweis Egyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet és a Debreceni Egyetemet kell érteni - bár utóbbi három nem orvostudományi egyetem.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) hallgatói és oktatói kedden tartottak plénumot az átalakítással kapcsolatban, ahol elutasították az átalakítást. A nyilatkozatukat itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.