Heteken belül dönt a modellváltásról a négy érintett egyetem

Az innovációs és technológiai miniszter állítása szerint az intézményekre bízza, hogy fenntartót váltanak-e.

  • Eduline/MTI

"Az orvos- és egészségtudományi egyetemek" maguk dönthetnek arról, akarják-e azt a modellváltást, amelyet nyolc intézményben már bevezettek, további kettőben pedig hamarosan áttérnek rá – olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében.

Értve ez érintett egyetemek alatt a Semmelweis Egyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet és a Debreceni Egyetemet - bár utóbbi három nem orvostudományi egyetem.

Palkovics László közleményében hangsúlyozta, hogy

az új fenntartói rendszer csak akkor lép életbe, ha az "orvos- és egészségtudományi egyetemek" ezt kifejezetten kérik,

a rektorok pedig azt ígérték, hogy heteken belül döntés születik a folytatásról.

Január elején világossá vált, hogy idén újabb egyetemek kerültek a modellváltók listájára. Először a vidéki nagy egyetemekről, majd a Semmelweis Egyetemről is felröppentek a hírek, hogy hamarosan államiból alapítványivá válik - ezt azóta részben a legtöbb intézmény is megerősítette.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.