A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata (DEHÖK) ellenszavazat nélkül - hetven igen, nulla nem arányban - megszavazta, hogy a szenátusba delegált tagjaik támogassák az egyetem modellváltását, azaz, hogy az intézmény alapítvány fenntartásába kerüljön.
A január 20-án este meghozott döntésről a HÖK körlevélben tájékoztatta az egyetem hallgatóit - számolt be róla a Debreciner, számos olvasói levélre hivakozva.
A hallgatói szervezet leveléből kiderül, hogy tegnap tartották a DEHÖK küldöttgyűlését, ahol a kari HÖK-ök képviselői is részt vettek, és amelyen Bács Zoltán egyetemi kancellár felvázolta nekik az úgynevezett modellváltás lépéseit, stratégiáját, valamint a hallgatókat érintő vonatkozásokat. A levél arról is tájékoztat, hogy a küldöttgyűlés 70 igen szavazattal, 0 nem és 0 tartózkodás mellett felhatalmazta a DEHÖK szenátusban ülő tagjait, hogy szavazzanak igennel a modellváltásra.
A Telex megkeresésére a DEHÖK azt írta: „Alapvetően nincs semmilyen problémánk a struktúraváltással, hiszen a vonatkozó jogszabályi környezet alapján a hallgatók közvetlen, a tanulmányukhoz tartozó jogaiban és kötelezettségeiben tudomásunk szerint változás nem következik be. Változás az intézmény működésében, a működési tér jogi, gazdasági környezetében történik.” A lap kérdésére azt is kifejtették, a teljes hallgatóságot megszólító vélemény kikérést, ha tetszik szavazást nem terveznek. Úgy gondolják, hogy az intézményük stratégiai döntéshozatalában a megválasztott HÖK képviselők, vezetők felelőségteljesen részt tudnak venni.
Tudomásunk szerint oktatói, dolgozói oldalról sem történik az ügyben ”népszavazás„, a megválasztott testületek nyilvánítanak véleményt, hoznak döntéseket - tették hozzá.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, "az orvos- és egészségtudományi egyetemek" maguk dönthetnek arról, akarják-e azt a modellváltást, amelyet nyolc intézményben már bevezettek, további kettőben pedig hamarosan áttérnek rá. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint az érintett egyetemek alatt a Semmelweis Egyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet és a Debreceni Egyetemet kell érteni - bár utóbbi három nem orvostudományi egyetem.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) hallgatói és oktatói kedden tartottak plénumot az átalakítással kapcsolatban, ahol elutasították a modellváltást. A nyilatkozatukat itt nézhetitek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
