A Semmelweis Egyetem szenátusa is megszavazta a modellváltást

Elsöprő többséggel, ellenszavazat nélkül fogadták el a fenntartóváltást.

  • Eduline

A Debreceni Egyetem után, most a Semmelweis Egyetem is átalakul. A testület a tegnapi ülésén támogatta, hogy az egyetem hat karával, köznevelési és szakképzési intézményeivel, valamint klinikai központjával együtt modellt váltson - írja az egyetem közleményében.

41 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett fogadták el

a javaslatot. A közlemény szerint az állami finanszírozású képzések típusát, összetételét, nagyságrendjét a működési modell változása nem befolyásolja majd. Az egyetem az átalakulástól többek között azt várja, hogy az új intézményi keretrendszer kialakításával közelebb kerülhetnek ahhoz, hogy 

a Semmelweis Egyetem bekerüljön a világ 100 legjobb felsőoktatási intézménye és Európa 5 legjobb gyógyító egyeteme közé.

Milyen esélyei vannak a magyar egyetemeknek a nemzetközi rangsorokban? Önmagában a fenntartóváltás biztosan nem eredményez majd jelentős javulást az egyetemek rangsorhelyezésében - mondta a magyar felsőoktatás külföldi megítéléséről Fábri György egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának vezetője, akit nemrég a modellváltó egyetemek és a nemzetközi rangsorszereplések kapcsolatáról is kérdeztünk.

Már csak a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Egyetem nem döntött azok közül az intézmények közül, akiket idén alapítványi fenntartásba adna az állam. Bár a pécsiek második összegyetemi fóruma is elutasította a modellváltás gondolatát, míg a szegedi egyetem átalakulását a héten már tényként kezelte az M1 egyik riportja. Mind két egyetem a napokban szavazhat az átalakulásról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.