A mesterszakos egyetemisták kétharmada dolgozik a megélhetési költségeik miatt

A tanulmányaik mellett munkavállalással kénytelen kiegészíteni az ösztöndíjaikat a magyar egyetemisták többsége. Jobb esetben ez kapcsolódik a tanulmányaikhoz, rosszabb esetben egyáltalán nem.

  • Székács Linda

A mesterszakos egyetemisták több mint 70 százaléka vállal munkát a tanulmányai mellett azért, hogy finanszírozni tudja a megélhetését - ez derül ki legalábbis a legutóbbi Aktív hallgatói kutatásból.

A felmérést összesen 2293-an töltötték ki, akik közül 1660-an válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy dolgoznak-e az egyetemi tanulmányaik mellett.

Az indokok között a legmagasabb arányban (84,2%) a tapasztalatszerzés szerepel, amit 72,5 százalékos aránnyal követ az, hogy a hallgatóknak a megélhetési költségeik fedezése érdekében kell dolgozniuk az egyetem mellett, mert a kapott ösztöndíjak ezek finanszírozására nem elegendőek.

A munka és a tanulmányok összehangolása 53,8 százalékuknak problémát is jelent, 65 százalékuknak pedig nem jut elég ideje a pihenésre és a kikapcsolódásra. Ennek ellenére a legtöbben (64,9 százalék) elsősorban diáknak tartják magukat, ami mellett munkát is vállalnak.

A munkavégzők arránya a mesterképzéseken tanulók között az alábbi képzésterületeken a legmagasabb:

  • Gazdasági - 89%
  • Informatika - 77%
  • Művészet - 76%
  • Társadalomtudományok - 75%
  • Műszaki - 73%

Arra, hogy a munkájuk legalább kapcsolódik-e a tanulmányaikhoz, átlagosan a hallgatók valamivel több mint 50 százaléka válaszolt igennel. Ez jóval magasabb arány, mint az alapszakosok esetében, akiknek 59 százaléka szintén a megélhetési költségek miatt dolgozik, ellenben a munkájuk csak 25 százalékuknak kapcsolódik szorosan ahhoz, amit tanulnak. 43,4 százalékuknak egyáltalán nem.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.