A Szegedi Tudományegyetem szenátusa megszavazta a fenntartóváltást

Délben indult a szenátusi ülés az egyetem modellváltásáról.

  • Eduline

29 igen, 16 nem és 7 tartózkodás mellett a Szegedi Tudományegyetem szenátusa elfogadta az egyetemi modellváltást, így a jövőben alapítványi fenntartásban működnek. 

Pécsen ezekben a percekben szavaznak majd. A hvg.hu információi szerint Szabó Gábor korábbi rektor, a tárgyalódelegáció vezetője a vita során többször is elmondta, amennyiben bármilyen feltétel nem teljesül, nemet mond a kormányzatnak.

Honnan indult az erőltett menet?

Még január elején röppent fel a hír, hogy több másik egyetem mellett a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) is előkerült a fenntartóváltás kérdése, ezt SZTE is elismerte. Bár nagy volt a kapkodás a döntés körül, az átalakítással kapcsolatban Rovó László, az egyetem rektora azt mondta, "nincs semmilyen nyomás, még az sem biztos, hogy lesz egyetemi átalakulás". A fenntartóváltás ellen azonban aláírásgyűjtésbe kezdtek. Az M1 szerda délutáni hírösszeállításában pedig már tényként kezelték, hogy modellt vált a Szegedi Tudományegyetem.

Tegnap a Semmelweis Egyetem is megszavazta a tervezetet, így az orvosi egyetem is átkerül egy alapítványhoz az állami fenntartótól, hasonlóan a Debreceni Egyetemhez, ahol egy hete szavazták meg az átállást.

Az egyetemek átalakításával kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István