Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az aláírók szerint az "elmúlt évek eseményeit alapul véve nem hisznek abban, hogy az új működési modell a tudományos kutatómunkát, oktatást és az egyetem autonómiáját biztosítaná."
Mi, a Szegedi Tudományegyetem egykori és jelenlegi hallgatói és oktatói határozottan ellenezzük az egyetem alapítványi működésre történő átállítását és az egyetem szétválasztását
- írják a petíció létrehozói.
Mivel mindennél fontosabbnak tartják az egyetemi oktatás és kutatás, valamint a művészet szabadságát, a felsőoktatás szabad működését és autonómiáját, aláírásgyűjtésbe kezdtek a szegedi egyetem fenntartóváltása ellen, amit eddig 668-an támogattak.
Az egyetem vezetése nemrég egy szenátusi ülésen vitatták meg az egyetem modellváltásának menetét, ahol mindössze 5-6 szenátusi tag próbált érvelni amellett, hogy nem kellene rohamléptekkel belevágni egy olyan modellváltásba, aminek részleteit nem ismerik, és arra kérték a rektort, hogy próbáljon időt kérni az ITM miniszterétől. Ezt a felvetést a rektor lesöpörte azzal, hogy annyi idő alatt kell dönteni, amennyi a rendelkezésükre áll.
Az egyetemnek most pár hét alatt kell döntenie arról csatlakozik-e a modellváltó egyetemek sorába. Jelenleg nem csak a szegedi intézmény sorsa kérdéses, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Dunaújvárosi Egyetem alapítványi átállása is hamarosan eldőlhet. Az ITM szerint az egyetemek maguk dönthetnek arról, váltanak-e fenntartót, azonban a minisztérium által jegyzett prezentáció alapján ezt a kormányzat már tényként kezeli.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.