Szélsebesen kell dönteni a Szegedi Tudományegyetem átalakításáról?

Hétfőre hívott össze szenátusi ülést a Szegedi Tudományegyetem, ahol a modellváltás kérdése is előkerült.

  • Eduline

A hvg.hu információi szerint regisztráció után húsz hallgató, és negyven dolgozó csatlakozhatott be az online ülésre, azonban ezt élőben nem lehetett közvetíteni.

Az oldal forrásaira hivatkozva azt írja, a mindenkinek már ismert prezentáció után mindössze 5-6 szenátusi tag próbált érvelni amellett, hogy nem kellene rohamléptekkel belevágni egy olyan modellváltásba, aminek részleteit nem ismerik, és arra kérték a rektort, hogy próbáljon időt kérni az ITM miniszterétől.

Ezt a felvetést a rektor lesöpörte azzal, hogy annyi idő alatt kell dönteni, amennyi a rendelkezésükre áll.

Úgy tudják, hogy a rendkívüli szenátusi ülésen az is kiderült, hogy munkacsoportot alakítottak, amelybe az alapítványi átalakulással kapcsolatban felmerülő témákat képviselőket hívták meg, így hallgatók is bekerülnek. A kancellár arra ígéretet tett, hogy az államilag finanszírozott helyek nem fognak csökkenni, és elbocsátások sem lesznek - emelik ki.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.