Megszólalt a modellváltással kapcsolatban a szegedi egyetem rektora is

Rovó Lászlót, a Szegedi Tudományegyetem rektora azt mondta, "nincs semmilyen nyomás, még az sem biztos, hogy lesz egyetemi átalakulás, ezt szeretném hangsúlyozni".

  • Eduline

Az egyetemátalakítással kapcsolatosan fontos leszögezni, ha az egyetem a megfelelő információk birtokában úgy dönt, elindulunk ezen az úton, akkor ezen fogunk elindulni. Nincs semmilyen nyomás, még az sem biztos, hogy lesz egyetemi átalakulás, ezt szeretném hangsúlyozni

- idézi a szeged.hu a rektor szavait. "Megnézzük a lehetőségeket, minden oldalnak vannak előnyei, hátrányai. Valamikor a jövő héten eldöntjük, átalakul-e az egyetem, vagy marad minden a régiben. Nagyon óvatosan kell fogalmazni" - emelte ki Rovó Lászlót.

Úgy gondolja, egy modern, az elvárásoknak jobban megfelelő, aktívabb, a gazdasággal jobban együttműködő egyetem „a kelet-európai régió legnagyobb kutató és oktatóközpontjává válhat".

Ahogy már írtunk róla, a modellváltás ügyében összehívott ülést hétfőn tartották meg, és elvileg január 29-án kellene a szenátusnak döntenie. A hvg.hu forrásai szerint hétfőn mindössze 5-6 szenátusi tag próbált érvelni amellett, hogy nem kellene rohamléptekkel belevágni egy olyan modellváltásba, aminek részleteit nem ismerik, és arra kérték a rektort, hogy próbáljon időt kérni az ITM miniszterétől.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István