Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint július 31-ével megszűnnek azok az alapítványok, amelyek nem látnak el felsőoktatási feladatokat, köztük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) fenntartója is. Az intézkedés összesen 16 alapítványt érint.
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Egy diák szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, egy másik hallgató viszont a demokratikus működéshez való visszatérésre helyezte a hangsúlyt. Az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha az egyeztetésekbe bevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Még nem döntött a kormány azzal kapcsolatban, hogy megszűnjön-e teljesen a kekva-modell az egyetemeknél – mondta Magyar Péter a második kormányülés után sajtótájékoztatón a Népszava kérdésére.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja, amely a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem új működési modelljének kockázatait sorolja.
A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint jelenleg az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a kuratóriumok gyakorlatilag saját maguk dönthetnek a hatáskörükről, és arról is, kik ülnek bennük.
Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. Az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
A MOME volt 2020-ban az első modellváltott egyetem, melynek az alapítványát a Fideszhez sok szálon köthető Böszörményi-Nagy Gergely vezette. Az alapítói jogokat az újonnan felálló oktatási minisztériumnak ajánlották fel.
Több magyar egyetem indított keresetet az EU Tanácsa ellen, miután befagyasztották az Erasmus+ és a Horizont programokat – szerdán kezdődött meg az ügy tárgyalása Luxembourgban.
A BME az első olyan magyar egyetem, amely nem alapítványi, hanem céges modellben kerül ki az állami fenntartás alól.
Gyorsan halad a BME nem szokványos modellváltása.
Részletek a BME modellváltásáról, szigorítaná a kormány az iskolai tankönyvhasználatot. Mutatjuk, mik történtek novemberben.
Fontos változások jönnek 2025-ben a családi adókedvezményben. Megnéztük, melyik alapszakos diplomákkal lehet a legtöbb pénzt keresni. Mutatjuk a legjobb egyetemi karokat a hallgatói kiválóság alapján - ezek voltak a hét legfontosabb történései.
„Nincs semmilyen törvényi garancia arra, hogy az akadémiai vagyon további felhasználása a magyar tudomány érdekeit fogja szolgálni” - emeli ki az Akadémiai Dolgozók Fóruma.
December 9-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szenátusa hivatalosan is megszavazta Charaf Hassan rektor és Verseghi-Nagy Miklós kancellár előterjesztését, így az egyetem fenntartói joga egy állam által létrehozott gazdasági társasághoz kerül.
2032-re Európa tíz legjobb műszaki képzése között akarja látni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet annak frissen megválasztott rektora, Charaf Hassan, aki már a rektori pályázatában is nyíltan vállalta, hogy szükségesnek érzi az egyetem mielőbbi modellváltását. A jelenlegi KEKVA rendszert azonban nem tartja járható útnak, helyette egy teljesen új modellen dolgozik.
