Az ELTE oktatója szerint az egyetemi közösségben tudtak arról, hogy Hankó Balázs telefonon jelezte rosszallását az oktatók kormánykritikus megszólalásai miatt.
Darázs Lénárd, az egyetem rektora a napokban nyilvánosan is beszélt a korábbi politikai beavatkozási kísérletekről, valamint arról, hogy Hankó Balázs korábbi miniszter telefonon jelezte az egyetem vezetésének a rosszallását, amikor egyes oktatók – köztük Fleck Zoltán és Polyák Gábor – a kormány számára kellemetlen nyilatkozatokat tettek.
Fleck a Klubrádió Esti gyors című műsorában beszélt arról, hogy bár ezekről a telefonhívásokról az egyetem vezetői nem beszéltek nyilvánosan, az intézményen belül tudtak róluk, és úgy véli, az ő és Polyák Gábor kormánykritikus megnyilvánulásai is kiváltották a politikai vezetés rosszallását.
Nekem is voltak olyan incidenseim, amikor lényegében megkaptam azt az információt, hogy az ELTE költségvetésének nem tesz jót, ha én a szólásszabadságommal élek
– fogalmazott, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sem őt, sem tudomása szerint Polyák Gábort nem érte közvetlen szankció, az egyetem és a karok vezetői a politikai nyomás ellenére nem próbálták elhallgattatni őket.
A vezetés ugyan nyilvánosan nem állt ki mellettük, a gyakorlatban megvédte őket, hiszen nem tettek eleget annak a politikai elvárásnak, hogy elbocsássák vagy elhallgattassák őket. Hozzátette: soha nem tiltották meg neki a nyilvános megszólalást, arra azonban megkérték, hogy nyilatkozataiban lehetőleg ne használja az ELTE nevét.
Darázs Lénárd azt is elmondta, hogy a politikai nyomásgyakorlás az egyetem működését és finanszírozását is érintette. Állítása szerint Csák János korábbi miniszter egy alkalommal egyértelművé tette, hogy az ELTE addig nem számíthat fejlesztési forrásokra, amíg nem vált modellt.
Fleck meglátása szerint kérdéses, hogy az egyetemi közösség mennyire állt volna ki a vezetés mellett, ha az nyíltan szembeszáll a politikai nyomásgyakorlással, sőt: úgy véli, egy ilyen helyzetben nem feltétlenül alakult volna ki egyetértés az oktatók között, sokan ugyanis attól tarthattak volna, hogy a konfliktus az egyetem finanszírozását, a fizetésüket vagy az intézmény autonómiáját veszélyezteti.
Mint fogalmazott, az akadémiai közegben az alkalmazkodás vált meghatározóvá, és a politikai vezetés is számíthatott arra, hogy az egyetemi vezetők nem hozzák nyilvánosságra a rájuk nehezedő nyomást – a történtek egyik legsúlyosabb következménye éppen az volt, hogy ezek az ügyek az intézményeken belül sem váltottak ki érdemi vitát.
Darázs Lénárd szerint az egyetem oktatói jelenleg mintegy 30 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a modellváltó intézmények dolgozói, ezért a bérek rendezéséhez azonnali, nagyjából 10 milliárd forintos forrásra lenne szükség. A rektor hosszabb távon az intézmény jelenlegi, 40 milliárd forintos költségvetésének megháromszorozását tartaná indokoltnak, ami a megfelelő működés mellett az infrastruktúra helyreállítását is lehetővé tenné.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
A nappalisoknak havi 50 ezer, a levelezős és estis egyetemistáknak akár 100 ezer forintba is kerülhet a KATA 2027-től. De mi indokolja, hogy éppen azok a hallgatók fizethetnek többet, akik a munkavégzés miatt választották a részidős képzést? A KATA átalakításáról szóló törvénytervezet ugyanis csak a nappalisokat sorolja a hallgatói jogviszonyuk alapján a kedvezőbb adózási kategóriába.
Az ELTE oktatója szerint az egyetemi közösségben tudtak arról, hogy Hankó Balázs telefonon jelezte rosszallását az oktatók kormánykritikus megszólalásai miatt.
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Milyen tantárgyakat tanítsanak, és mennyi tananyagot kelljen elsajátítaniuk a diákoknak? A Civil Közoktatási Platform (CKP) reformjavaslata szerint ezekről jóval nagyobb beleszólással dönthetnének maguk az iskolák. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag eltörölné a kerettanterveket, jelentősen csökkentené a kötelező tananyagot, és a tantárgyak kijelölését is az intézményekre bízná.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
