Darázs Lénárd, az ELTE rektora szerint bár szankció emiatt nem érte amiatt az egyetemet, ha egy oktató bírálta nyilvánosan a kormányt, de felhívták a figyelmét arra, hogy egy ilyen nyilatkozatból probléma lehet és próbálják meg kezelni a helyzetet.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora, Darázs Lénárd a Szinten túl című műsorban több konkrét esetet is felidézett a politikai beleszólási kísérletekről. Hankó Balázs korábbi miniszter, aki jelenleg börtönben van, telefonon kérte számon az egyetem vezetésén, ha egyes oktatók – mint Polyák Gábor vagy Fleck Zoltán – a kormányzat számára kényelmetlen nyilatkozatokat tettek. Igaz, a rektor szerint felhívták az egyetem vezetésének figyelmét arra, hogy egy-egy ilyen nyilatkozat gondot okozhat, ezért próbálják meg kezelni a helyzetet.
Hasonló aggályok merültek fel, amikor a társdadalomtudósok az ELTE-n a szegénységről, a cigányság helyzetéről írtak tanulmányokat vagy a tanítóképzőn tizenévesek szexuális neveléséről indult kurzus.
Ennél is messzebbre mentek azok az elképzelések, amelyek az egyetem szerkezetének felbontását célozták: Orbán Balázs részéről rendkívül komoly fenyegetések hangzottak el az ELTE feldarabolására vonatkozóan, amely magában foglalta volna a jogi kar önfenntartóvá alakítását, a természettudományi kar elcsatolását, valamint a bölcsész- és tanárképzés gyengítését.
Darázs Lénárd szerint a pénzügyi zsarolás is a modellváltás kikényszerítésének eszköze volt; Csák János korábbi miniszter egyértelművé tette, hogy az ELTE addig nem számíthat fejlesztési pénzekre, amíg nem vált modellt. A rektor kifejtette, hogy a Fidesz-kormány felsőoktatási politikája az ellehetetlenítésről is szólt a sorba be nem álló intézményekkel szemben. Ahogy fogalmazott:
A NER rendszere nemcsak abból állt, hogy vagyonokat csoportosítanak át, közkeletű szóval: a lopásból. Hanem az ellehetetlenítésről is szólt, azaz, amely intézmények nem álltak be a sorba, azok megnézhették magukat.
Az interjúban a rektor élesen bírálta a Krausz Ferenc nevéhez fűződő, külföldi kutatókat hazacsábító programot is, amelyet „parasztvakításnak” nevezett, hangsúlyozva, hogy megfelelő infrastruktúra és szakmai környezet nélkül ezek a tervek a mese kategóriájába tartoznak.
A jelenlegi helyzet rendezéséhez a rektor szerint azonnali, mintegy 10 milliárd forintos bérfejlesztésre lenne szükség, mivel az oktatók 30 százalékos bérhátrányban vannak a modellváltó egyetemek dolgozóihoz képest. Hosszú távon az ELTE jelenlegi 40 milliárd forintos költségvetését 120 milliárd forintra kellene emelni a megfelelő működés és az infrastruktúra helyreállítása érdekében. Darázs Lénárd megjegyezte: a valódi rendszerváltáshoz nem elegendő a büntetőjogi felelősségre vonás, a felsőoktatás szerkezeti problémáit is átfogóan rendezni kell.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy Magyar Péter beszédet mondott az ELTE 2026/2027-es tanévnyitóján, ahol kiemelte, hogy Tisza-kormány előtt pontosan ismert az elmúlt évek hatása. Tudták, látták és tapasztalták, hogy az ELTE sokszor ellenszélben, magára hagyva, elképesztő pénzügyi nehézségek közepette, és nemegyszer rágalmak és alaptalan vádak sűrűjében működött, dolgozott és állt helyt.
A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, hogy az elmúlt években a luxus, a látvány és a kiváltságosok jóléte valahogy mindig fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás, mint azok az emberek, akiken a hazai tudás, a fiatalság és a jövő generációinak sorsa múlik. Ezen a szemléleten szeretnének változtatni.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Hagyományos osztályozás helyett tanulást segítő, fejlesztő szöveges értékelés – többek között ez is szerepel a Civil Közoktatási Platform (CKP) átfogó oktatásfejlesztési javaslatcsomagjában. A Nahalka István oktatáskutató által jegyzett stratégia szerint az osztályozás mára elveszítette eredeti funkcióját. Azonban a szülők nem feltétlen örülnek, ha az ötös helyett egy négy-öt mondatos szöveg szerepel a naplóban.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Októbertől november közepéig tartja a legtöbb budapesti középiskolai a nyílt napjait. Mutatjuk intézményenként a dátumokat.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.
