Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint július 31-ével megszűnnek azok az alapítványok, amelyek nem látnak el felsőoktatási feladatokat, köztük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) fenntartója is. Az intézkedés összesen 16 alapítványt érint.
A megszűnő kekvák között van a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványa,, a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány is - szúrta ki a Népszava.
A kormány minden érintett alapítvány mellé elszámolási biztost rendelt. Az alapítványoknak július 15-ig részletes jelentést kellett készíteniük vagyoni helyzetükről, kötelezettségeikről és folyamatban lévő ügyeikről, hogy az állam áttekintést kapjon az általuk kezelt vagyonról.
A kekvák felszámolása két ütemben történik. Elsőként a nem egyetemfenntartó alapítványok szűnnek meg július végén, míg az egyetemeket fenntartó szervezetek működése 2027. augusztus 1-jén ér véget.
Addig az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium nyílt pályázaton választja ki az egyetemi alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjait. A jelentkezési határidő július 18., a megbízatások pedig csak a jövő augusztusi megszűnésig szólnak. A kiválasztási folyamatba az egyetemek szenátusait is bevonják, de a végső döntést a minisztérium hozza meg.
Az Állami Számvevőszék becslése szerint a megszűnő alapítványokkal mintegy 3000 milliárd forintnyi vagyon kerülhet vissza az államhoz. Ennek jelentős része egyetemi ingatlanokból, földekből és klinikákból áll, de az alapítványok részvényeket, termőföldeket, szállodákat és készpénzt is kezelnek. Az MCC például korábban 132 milliárd forint készpénzt kapott a Magyar Államkincstártól.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
