Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A nyílt levél elején a Butka Gergő hangsúlyozza, hogy szerinte „az MCC-s gyermekek, fiatalok és az oktatók nem hibásak”, ezért azt kéri a kormánytól, hogy a politikai és pénzügyi vitákat ne a diákok szenvedjék meg.
Értjük az indokot, megértjük a „felnőtt-MCC” iránti ellenszenvet, a pénzügyek és a KEKVA-k átvilágításának szükségességét. Viszont 8000 gyermek van a Kárpát-medencében, akiknek ezek az előadások, képzések jelentik a hozzáadott értéket a jelenlegi tanügyi rendszerhez képest.
Az édesapa személyes példát is említ, azt írja, hetedik osztályos fia egy teljes iskolai hét után is örömmel jár szombatonként az MCC pénzügyi tudatossági és művészettörténeti foglalkozásaira, emellett olyan családokat is ismer, akik több mint száz kilométert utaznak a képzések miatt. Emelett, szerinte az általános és középiskolás programokban „nem volt semmilyen politikai tartalom, sem befolyásolási szándék a tananyagban”.
A szerző azt is elismeri, hogy az MCC alapítványának megszüntetése nem jelenti automatikusan a képzési rendszer végét, ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy ez sok szülőben bizonytalanságot kelt. Arra kéri Magyar Pétert és Ruff Bálintot, hogy mérlegeljék, milyen szervezeti vagy akár tandíjas formában lehetne tovább működtetni a programokat. Úgy fogalmaz:
Fektessetek le szigorú költségvetési szabályokat, kontroll mechanizmusokat, de ne vegyétek el a gyerekektől ezt a lehetőséget. Legyetek olyanok amilyennek szeretnétek, hogy lássanak az emberek: megfontolt, jövőbe tekintő, elegánsan nyerni tudó államférfiak.
A nyílt levél előzményének tekinthető, hogy hétfőn Orbán Balázs nyilvánosságra hozott egy, Ruff Bálint miniszter által aláírt alapítói határozatot, amely szerint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 2026. július 31-ével megszűnik a KEKVA-átalakítás részeként. A korábbi kuratóriumi elnök azt állította, hogy a döntés 30 helyszín bezárását, 8000 diák programjának megszűnését és több száz oktató elbocsátását eredményezheti.
Az MCC vezetése ugyanakkor közleményben reagált: szerintük nem történt rendkívüli fejlemény, a folyamat a törvényben rögzített menetrend szerint zajlik. Hangsúlyozták, hogy együttműködnek a kormánnyal annak érdekében, hogy az eredeti alapító más szervezeti formában tovább működtesse az intézményt, és céljuk, hogy a tehetséggondozó programok a következő tanévben is változatlanul folytatódjanak.
Félreérthetőnek nevezte Orbán Balázs bejegyzését az MCC vezetése, miután a korábbi kuratóriumi elnök azt írta, hogy az alapítvány megszüntetése 30 helyszín bezárásához, 8000 diák programjának megszűnéséhez és több száz oktató elbocsátásához vezethet.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
