A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé. A vezetésével kezdődött meg az egyetemi modellváltás, amelynek célja az volt, hogy a Corvinust új pályára állítsák.
Egy olyan egyetemet képzeltünk el, ahol magas szintű, korszerű és nemzetközi képzést biztosítunk a hallgatóknak, ahol versenyképes életpályát kínálunk az oktatóknak, és ahol jelentős kutatási munka folyik
– fogalmazott.
Hernádi Zsolt szerint az elmúlt években sikerült stabil pénzügyi alapokra helyezni az intézmény működését. Kiemelte, hogy a Corvinus költségvetése megháromszorozódott, így az egyetem működése több évre előre tervezhetővé vált.
Hozzátette, hogy új stratégiát dolgoztak ki, jelentős fejlesztéseket és infrastrukturális beruházásokat indítottak el, amelyek közül kiemelkedik a nemzetközi szinten is jelentősnek számító Gellért Campus megépítése.
A levélben arra is kitért, hogy jelentősen emelték a hallgatói ösztöndíjakat és az oktatók bérezését. Az elmúlt években több mint a duplájára nőtt a munkavállalók fizetése, miközben teljesítményalapú és kiszámítható életpályamodellt vezettek be.
Hernádi Zsolt az eredmények között említette azt is, hogy tízszeresére nőtt a legmagasabb besorolású tudományos publikációk száma, és jelentősen erősödött az egyetem nemzetközi jelenléte. Az elsőéves hallgatók harmada külföldről érkezik, a képzések 80 százaléka angol nyelven is elérhető, az intézmény munkanyelve pedig az angol.
A Mol vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közelgő jogszabályi változások új működési kereteket teremtenek az egyetem számára.
Meggyőződésem, hogy az alapítványi működési forma jót tett a Corvinusnak. Ugyanakkor látom, hogy a közelgő jogszabályváltozások nyomán az egyetem más és új feltételrendszer mellett fog működni
– írta.
Hozzátette: bízik abban, hogy az új rendszer megőrzi az eddig elért eredményeket, és tovább erősíti az egyetem fejlődését.
Hernádi Zsolt szerint az átalakulással az egyetemet irányító testületek összetétele és működése is megváltozik, ezért úgy véli, nem lenne helyes, ha korábbi elnökként részt venne az új rendszer kialakításában.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a Corvinuson már elkezdődtek a tárgyalások a modellváltás utáni időszakról. Az oktatók például nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha az egyeztetésekbe bevonnák őket.
Nem Hernádi az első, aki lemond a modellváltott egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának éléről. Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a választások után lemondott a MOME alapítványának kuratóriuma és felügyelőbizottsága. A Fideszhez sok szálon köthető Böszörményi-Nagy Gergely az alapítói jogokat az újonnan felálló Oktatási Minisztériumnak ajánlotta fel.
Egy diák szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, egy másik hallgató viszont a demokratikus működéshez való visszatérésre helyezte a hangsúlyt. Az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha az egyeztetésekbe bevonnák őket – ez derült ki azon a fórumon, amelyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a kekvaidőszak után.
