Szeged után Pécsen is szavazott az egyetem szenátusa az alapítványi átalakulásról.
Hosszas - több mint három órás - vita után a Pécsi Tudományegyetem modellváltását 29 igen, 9 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta a szenátus.
A szavazás előtti vitán többek között szó volt az időhiányról és a felmerülő kétségekről és a garanciahiányról is. Több hozzászóló szenátusi tag szerint a korábbi rendszer sem működött jól és a modellváltás nem jár lényeges hátránnyal.
Ma délután Szegeden is megszavazták a modellváltást, tegnap a Semmelweis Egyetem szenátusa is megszavazta, követve a Debreceni Egyetem múltheti példáját. A felmérések alapján a hallgatók többsége ellenezte a modellváltást, az egyetemi oktatók és dolgozók pedig nehezményezték, hogy véleményüket nem kérik ki, a tervezett átalakításról nem folynak egyeztetések. Ma Pécs polgármestere is állást foglalt és közleményben tiltakozott a Pécsi Tudományegyetem fenntartócseréje lenne.
Péterffy Attila szerint "ez egy felülről vezérelt, az egyetemi polgárok érdekeit, igényeit és véleményét figyelmen kívül hagyó átalakítás”, az ország legrégebbi egyetemének néhány hét alatt történő és az érintettek bevonása nélkül levezényelt átszervezése távol áll az önrendelkezéstől, az egyetemi autonómia megőrzésétől és a demokrácia működésétől.
Ma reggeli interjújában Orbán Viktor is kitért az egyetemi átalakításokra. Kiemelte, hogy a bár az egyetemek döntenek a kérdésben, de "akarjanak benne részt venni". A kormány célja, hogy a következő évtizedben a gazdaság motorja a felsőoktatás, a tudomány legyen. Sőt, a tegnap alapítványhoz vándorolt Semmelweis Egyetem kapcsán ismét előkerült a nemzetközi rangsorok meghódítása is, mint vágyott jövőbeli cél. A felsőoktatási átalakítások kapcsán beindultak a folyamatok, az "egyetemi korszerűsítéseknek" már kormánybiztosa is van. "Megállapodtam Stumpf Istvánnal, aki vállalta a felsőoktatási modellváltás koordinációját" - írta ki közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Az egyetemek átalakításával kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
