Orbán Viktor: olyan egyetemfejlesztési program indul, mint még soha

Az egyetemek döntenek a modellváltásról, de "akarjanak benne részt venni" - mondta Orbán Viktor ma reggel a Kossuth Rádiónak adott interjújában.

  • Csik Veronika

A miniszterelnök szerint olyan egyetemfejlesztési program indul el Magyaroroszágon a következő években, amire még nem volt példa. A tervek szerint 1500 milliárd forintot fektetnek be a hazai felsőoktatási intézményekbe. Ezért is javasolja, fontolják meg a döntéshozók mindenhol a korszerűsítést, azaz a modellváltást.

Szerinte a mostani teljesítményszinten kis mértékben térül csak meg a befeketés. A támogatásokat az egyetemek akkor tudják jól felhasználni, ha hatékonyabbak lesznek, mint most.

Orbán Viktor kiemelte: reméli, hogy a "következő évtizedben a gazdaság lokomotívja a felsőoktatás, a tudomány lesz".

A Semmelweis és a Debreceni Egyetem már döntött is, mind a két intézményben önként és dalolva megszavazták az átalakításokat. A Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen még nem született döntés, de a szenátusok a napokban hozzák meg a végleges határozatot az alapítványi váltások kapcsán. Egyébként mind a két egyetem fenntartóváltása ellen felszólaltak a diákok és a civil szervezetek is. Pécsen a hallgatók kétszer is elutasították az alapítványi egyetem gondolatát, szerintük a fenntartócsere egyáltalán nem biztosítaná az egyetem autonómiáját.

A miniszterelnök az érettségizőkkel kapcsolatban felmerült kérdésekről nem beszélt, egy hete mondta a rádiónak adott interjújában, hogy ezen a héten derül ki, hogy az érettségizőket és tanáraikat előrehozzák-e az oltási rendben. Azt is hozzátette: ha beoltják a végzősöket és az érettségiztető pedagógusokat, elképzelhető, hogy a vizsgák előtt ez az évfolyam visszatérhet az iskolákba. Az idő vészesen fogy a tavaszi vizsgáik, a kérdések azonban továbbra is megválaszolatlanul lógnak a levegőben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.