Az egyetemek döntenek a modellváltásról, de "akarjanak benne részt venni" - mondta Orbán Viktor ma reggel a Kossuth Rádiónak adott interjújában.
A miniszterelnök szerint olyan egyetemfejlesztési program indul el Magyaroroszágon a következő években, amire még nem volt példa. A tervek szerint 1500 milliárd forintot fektetnek be a hazai felsőoktatási intézményekbe. Ezért is javasolja, fontolják meg a döntéshozók mindenhol a korszerűsítést, azaz a modellváltást.
Szerinte a mostani teljesítményszinten kis mértékben térül csak meg a befeketés. A támogatásokat az egyetemek akkor tudják jól felhasználni, ha hatékonyabbak lesznek, mint most.
Orbán Viktor kiemelte: reméli, hogy a "következő évtizedben a gazdaság lokomotívja a felsőoktatás, a tudomány lesz".
A Semmelweis és a Debreceni Egyetem már döntött is, mind a két intézményben önként és dalolva megszavazták az átalakításokat. A Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen még nem született döntés, de a szenátusok a napokban hozzák meg a végleges határozatot az alapítványi váltások kapcsán. Egyébként mind a két egyetem fenntartóváltása ellen felszólaltak a diákok és a civil szervezetek is. Pécsen a hallgatók kétszer is elutasították az alapítványi egyetem gondolatát, szerintük a fenntartócsere egyáltalán nem biztosítaná az egyetem autonómiáját.
A miniszterelnök az érettségizőkkel kapcsolatban felmerült kérdésekről nem beszélt, egy hete mondta a rádiónak adott interjújában, hogy ezen a héten derül ki, hogy az érettségizőket és tanáraikat előrehozzák-e az oltási rendben. Azt is hozzátette: ha beoltják a végzősöket és az érettségiztető pedagógusokat, elképzelhető, hogy a vizsgák előtt ez az évfolyam visszatérhet az iskolákba. Az idő vészesen fogy a tavaszi vizsgáik, a kérdések azonban továbbra is megválaszolatlanul lógnak a levegőben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
