szerző:
Csik Veronika
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Három hónappal az érettségi szezon kezdete előtt még mindig sok a megválaszolatlan kérdés a vizsgák körül. Az erőforrás-minisztérium szerint idén is biztonságosan meg lehet tartani az írásbeliket, sőt a végzősöknek a szóbelikre is fel kellene készülniük. Arról még nem született döntés, hogy májusig tényleg megkapják-e a vakcinát az érettségizők és tanáraik, és milyen szabályok vonatkoznak majd azokra, akik nem akarják, esetleg alapbetegségük miatt nem tudják beoltatni magukat. Sok a kérdés az előrehozott érettségi kapcsán is.

Frissítés: január 28-án megjelent a 2021-es érettségik jelentkezési lapja. Itt érhetitek el.

Ezen a héten derül ki, hogy az érettségizőket és tanáraikat előrehozzák-e az oltási rendben – erről Orbán Viktor beszélt múlt pénteken a Kossuth Rádióban, a miniszterelnök azt is hozzátette: ha beoltják a végzősöket és az érettségiztető pedagógusokat, elképzelhető, hogy a vizsgák előtt ez az évfolyam visszatérhet az iskolákba.

Több mint 100 ezer diák várja a döntést - az elmúlt évek tendenciái alapján a tavaszi érettségi ugyanis átlagosan ennyi vizsgázót érint. Bár tavaly a koronavírus-járvány miatt az előzetesen várt érettségizőszám - az elmaradó előrehozott vizsgák és a törölt jelentkezések miatt - 82 ezerre csökkent, valószínű, hogy 2021-ben ismét több mint 100 ezren vesznek majd részt az írásbeliken és a szóbeliken.

Alighanem a bizonytalanság jele, hogy az Oktatási Hivatal oldalára az idei érettségi jelentkezési lapja még nem került fel, ahogy a vizsgák áráról és egyéb szabályokról sem jelent meg tájékoztató, pedig hamarosan lejár az érettségi jelentkezési határideje - az előző években a felsőoktatási felvételivel egy időben, február 15-ig lehetett benyújtani a jelentkezést az írásbelikre és szóbelikre.

Mi lesz azokkal, akik nem tudják vagy nem akarják beoltatni magukat?

Ha a kormány elrendeli az oltási rend átszervezését, és "soron kívül" beoltják az érettségizőket és tanáraikat, kérdés, mi lesz azokkal a pedagógusokkal és diákokkal, akik betegségük miatt nem tudják, esetleg nem akarják beoltatni magukat. Arról, hogy érheti-e őket hátrányos megkülönböztetés az érettségi vagy a felkészülés során, a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) szakértőjét kérdeztük.

A covid-oltással kapcsolatban jelen pillanatban semmiféle jogszabály nincs – mondja az Eduline-nak Asbóth Márton, a TASZ jogásza. „Egyelőre sem jogok, sem kötelezettségek nincsenek jogi értelemben az oltással kapcsolatban. Így arra a kérdésre, hogy milyen előnnyel fog járni, ha valaki beadatja az oltást, vagy éppen milyen korlátozással vagy szankcióval, ha nem adatja be, most még nem lehet konkrét választ adni. Csak általános, eddig ismert elvekből vagy más jogszabályokból következtetve tudnunk válaszokat adni.”

„Amit biztosan ismerünk, azok a több éve hatályban lévő érettségi-jogszabályok. Ott meg van határozva, hogyan lehet az érettségire jelentkezni, ennek milyen feltételei vannak - ebben a feltételrendszerben nem szerepel semmiféle oltással vagy coviddal kapcsolatos feltétel. A jogszabályt nem módosították, és nincs más olyan szabály sem, amely miatt nem mehet érettségi felkészítőre vagy magára a vizsgára az, aki nincs beoltva” - teszi hozzá.

Kevés az idő, sok a kérdés

Vajon változhat a jogszabály? Bár elvileg a jogszabályok hatálybalépése előtt úgynevezett felkészülési időnek kellene lennie, most különleges jogrend van – veszélyhelyzet –, így az új jogszabályok gyors bevezetésének technikai akadálya nincsen – magyarázza Asbóth Márton. „Akár már ma születhet olyan jogszabály, amely holnap hatályba is lép. Ennek az egész kérdéskörnek azonban sokkal érdekesebb része az, hogy miként lenne megvalósítható egy ilyen terv.”

A legkisebb feladat ugyanis a jogszabályalkotás, az már jóval nagyobb, hogy belátható időn belül be kell oltani több tízezer végzős középiskolást, illetve az őket érettségiztető tanárokat - ez osztályonként akár nyolc-kilenc pedagógust is jelenthet.

Kérdés az is, mi lenne azokkal a diákokkal és tanárokkal, akik alapbetegségük miatt nem kaphatják meg valamelyik gyártó oltását. A Szputnyik V vakcinát kifejlesztő Gamaleja Intézet az alkalmazási útmutatóban például óvatosságra int, ha az oltásra jelentkező például krónikus máj- vagy vesebetegséggel, endokrin betegséggel, epilepsziávak vagy akut koszorúérbetegséggel küzd, míg a Pfizer a várandós nőknek nem ajánlja az oltását, illetve azoknak, akiknél korábban valamilyen gyógyszer vagy oltás anafilaxiás reakciót váltott ki. Hogyan tudnák megoldani, hogy még május előtt minden érintett megkapja azt az oltást, amely az egészségi állapotának megfelel?

"Biztos, hogy lennének olyanok, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem adathatják be az oltást. Vajon rájuk fog majd külön szabályozás vonatkozni? Ők nem érettségizhetnek? Azt is biztosítani kellene a kormánynak, hogy mindenki egyenlően juthasson hozzá a védőoltáshoz, és ne jelentsen hátrányt például az, ha valaki kistelepülésen él" – sorolja a jogász az érettségizők oltásával kapcsolatos kérdéseket.

„Ha a végzősöknek csak a felét sikerül beoltani, mire elérünk az érettségiig, az nagyon súlyos egyenlőtlenséget okozna. Az is súlyos következményeket vonna maga után, ha az oltás ugyan nem lenne kötelező, de az érettségin való részvételnek követelménye lenne. Ez a vizsgázók önrendelkezési jogát gyakorlatilag üressé tenné, hiszen lehetetlen választás elé kényszerülnek: ha nem oltatnak, nem is érettségizhetnek" - mondja.

©

Lehet felkészítőket tartani, de miből és hogyan?

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy a jövőben is lehet felkészítőket szervezni az iskolákban. Azonban arra a kérdésre, hogy pontosan milyen tantárgyakból, mikor és hogyan lehet ezeket megtartani, egyelőre nem adtak ki a minisztériumnál útmutatást. A vírushelyzetben meghozott szigorú szabályok miatt a vidéki diákok helyzete sem egyszerű, hiszen a kollégiumok zárva vannak.

Érettségi, oltás és online oktatás külföldön

Tavaly az érettségi-káosz közepette nagy visszhangot váltott ki a brit oktatási vezetés döntése: elsőként jelentették be, hogy nem tartanak érettségiket 2020-ban, a diákok a tanári értékelések alapján és az év végi jegyükkel felvételizhettek. A visszajelzések alapján azonban az elmaradt vizsgák komoly egyenlőtlenségeket okoztak a felvételi rendszerben.

Ami az oltást illeti, a legtöbb Európai ország a WHO oltási tanácsait követi. A tanároknak az elsőbbséget élvező csoportok közé kell kerülniük a koronavírus elleni oltási kampányokban - mondta korábban az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) ügyvezető igazgatója is. Itthon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete követeli, hogy a köznevelési intézmények dolgozóit közvetlenül az egészségügyben és a szociális területen dolgozók után oltsák be. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is megdöbbenve fogadta a nyilvánosságra hozott oltási tervet, amiből nem derül ki, hogy a tanárok mely kategóriába tartoznak, vagyis mikor lesz lehetőségük beoltatni magukat. A követelésekre és a kérdésekre az Emberi Erőforrások Minisztériuma annyit mondott, hogy "eddig is kiemelten kezelte a pedagógusok és a gyermekek egészségének védelmét, és ez ezután is így lesz."

Arra a kérdésre is több tízezer diák várja a választ, hogy idén lesz-e előrehozott érettségi. A Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) a 2019/2020-as tanév tavaszi félévében és a 2020/2021-es tanév téli szünetében készített országos felmérése szerint is fontos lenne, hogy 2021-ben megtartsák az előrehozott érettségiket. Tavaly ugyanis az előrehozott érettségik törlése és a visszalépés lehetősége miatt az összes, körülbelül 100 ezer jelentkezőből 26 638-at töröltek a rendszerből, további 2455-en visszaléptek.

Emmi: nem változtatnak a szabályokon

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) legutóbbi tájékoztatása alapján - arra hivatkozva, hogy a 2020-as őszi érettségi vizsgákat is biztonságosan meg tudták szervezni - a 2021-es tavaszi időszakban nem változtatnak az érettségi szabályain, a vizsgákat az eredeti időpontban, vagyis május elejétől tartják, távolságtartással és fertőtlenítéssel, a szóbeli vizsgákkal együtt.

Már régen elkéstek a döntéssel. Ebben a pár hétben nem lehet semmit tanulni, ismételni. Lemaradások vannak, most már mindegy, bukta az egész" - írja egy olvasónk Facebookon.

Nem ő az egyetlen, aki így gondolja. Év elején petíciót indított egy végzős a 2021-es érettségik eltörléséért, és bár az aláírásgyűjtést azóta törölték, közel 30 ezren csatlakoztak hozzá. A petíció indítója szerint az írásbeli és a szóbeli eredménye helyett a középiskolai jegyek átlagának kellene szerepelnie az érettségi, illetve a szakmai vizsgák bizonyítványában.

Most a szóbelik eltörléséért indult aláírásgyűjtés. Nemrég pedig az ADOM diákmozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is csatlakozott az érettségi körüli helyzet rendezését sürgetők közé. Míg előbbi a szóbeli vizsgák törlése, plusz időpontok meghirdetése és az összes érettségi vizsga ingyenessé tétele mellett tette le voksát, addig a PDSZ egységes tervet szeretne az érettségi időszakra.

A vizsgák törlése = káosz?

Azt semmiképpen sem javasolnám, hogy úgy oldjuk meg a helyzetet, hogy az érettségi helyett az év végi jegyeket írjuk be érettségi jegyként. Ez a megoldás ugyanis biztosan nem lenne a standardizált megfelelője az érettségiknek. A vizsgákon mindenhol ugyanazokat a követelményeket támasztják a diákokkal szemben és ugyanazoknak kell megfelelni, ez az érettségi lényege

- mondta korábban az Eduline-nak Edényi László, fővárosi Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója. Az igazgató szerint "az érettségi elhagyásának ötlete a felvételi rendszert is kaotikussá tenné, mert az év végi jegyek jóváhagyásával nem tudunk emelt szintű érettségire vonatkozó jegyet adni” - márpedig az emelt szintű érettségi tavaly óta alapkövetelmény a felsőoktatási felvételin. Ha az emelt szintű fakultációk jegyeit számítanák át érettségi eredménnyé, az - véli az igazgató - elvenné a továbbtanulási lehetőséget azoktól, akik nem jártak fakultációra, mégis az adott irányban szeretnének továbbtanulni.

A 2021-es érettségivel kapcsolatos legfrissebb híreinket itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!