UNICEF: a tanárokat is az elsők között kellene beoltani

A tanároknak az elsőbbséget élvező csoportok közé kell kerülniük a koronavírus elleni oltási kampányokban - szorgalmazta keddi közleményében Henrietta Fore, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) ügyvezető igazgatója.

  • Eduline/MTI

A szervezet vezetője hangsúlyozta, a koronavírus-járvány "világszerte nagy pusztítást végzett a gyermekek oktatásában. A tanárok beoltása döntő lépés ahhoz, hogy (az oktatás ügye) ismét a helyes pályára kerüljön".

Henrietta Fore állásfoglalása szerint a tanároknak elsőbbséget kell kapniuk a Covid-19 védőoltás beadásánál, amint lezajlik az élvonalban dolgozó egészségügyi dolgozók és a lakosság magas kockázatú csoportjainak beoltása. Ez segít megvédeni a tanárokat a vírusfertőzéstől, egyben lehetővé teszi számukra, hogy személyes, jelenléti tanítást folytathassanak, ami végső soron elősegíti az iskolák nyitva tartását is - fejtette ki az igazgató.

Az UNICEF szerint a pandémia első hullámának április végi csúcspontján az iskolabezárások világszerte megzavarták a diákok közel 90 százalékának tanulását. A szervezet úgy véli, az iskolák nem tartoznak a fertőzés elsődleges gócai közé, ezért helyteleníti, hogy az oktatási intézmények zárva tartanak jelenleg a világon minden ötödik iskolás számára - ami 320 millió gyereket érint.

Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megóvjuk a következő generáció jövőjét. Ez pedig azoknak a védelmével kezdődik, akiknek a jövőbe vezető út megnyitása a dolga - hangsúlyozta Fore.

Mint mondta, az oktatás elhúzódó hiányának vagy megszakadásának súlyos következményei vannak, különösen a társadalom peremére szorultak számára. "Minél tovább maradnak gyerekek az iskolán kívül, annál kevésbé valószínű, hogy visszatérnek, és annál nehezebb lesz szüleiknek visszatérni a munka világába" - figyelmeztetett a világszervezet Gyermekalapjának vezetője.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.