A PSZ követeli, hogy az oktatásban dolgozók is szerepeljenek az oltási tervben

Továbbá szeretnék azt is, hogy nekik kifejezetten az iskolákban szervezzék meg az oltást.

  • Tóth Alexandra

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) megdöbbenve fogadta a nyilvánosságra hozott oltási tervet, amiből nem derül ki, hogy a tanárok mely kategóriába tartoznak, vagyis mikor lesz lehetőségük beoltatni magukat.

Azt könnyű belátni, hogy az oktatásban foglalkoztatottak munkájuk során közvetlenül kapcsolatba kerülnek a lakossággal, továbbá a pedagógusok között szép számmal akadnak olyanok is, akik a Covid–19-fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 évesnél idősebbek

- írják közleményükben, ezért szerintük az oktatásban dolgozóknak az oltási terv III. kategóriájában kellene biztosítani az oltást. A tanárok minél gyorsabb beoltásával egyébként az UNICEF és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is egyetért. Utóbbi szerint a köznevelési intézmények dolgozóit közvetlenül az egészségügyben és a szociális területen dolgozók után kellene beoltani.

A PSZ szerint az is döbbenetes, hogy tömeges oltás esetén az oltási pontokat a szavazóhelyiségekben rendeznék be, melyek közül sokat iskolákban alakítottak ki, ahová jelenleg még a szülők sem léphetnek be. Viszont a szakszervezet követeli, hogy az oktatásban dolgozóknak a munkahelyen szervezzék meg az oltás beadását.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.