Online oktatás lesz a legtöbb egyetemen, de idén is akadnak kivételek

Eddig 33 esetben engedélyezték az egyetemeknek a személyes oktatást a következő félévre, persze csak ott, ahol ezt az intézmény vezetése kérte.

  • Tóth Alexandra

Alapvetően online kezdik az új félévet az egyetemisták, ugyanakkor egyes gyakorlati képzések továbbra is a személyesen zajlanak majd. A szabályok alól a felsőoktatásért felelős miniszter felmentést adhat, persze csak akkor, ha a egyetem ezt kezdeményezi - derül ki Schanda Tamás, Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkár válaszából, amit Bana Tibor országgyűlési képviselő kérdésére adott.

Schanda Tamás azt írja:

A rektorok kezdeményezésére eddig 33 esetben engedélyezték a digitális oktatás alóli felmentést, azaz a személyes oktatást, vizsgáztatást. Ezeket jellemzően jelenlétet igénylő vizsgák, laborgyakorlatok, gyakorlatigényes tárgyak teljesítése miatt kérték az intézmények vezetői.

Az ITM államtitkára hangsúlyozta: a kormány figyeli a helyzetet és az esetleges változtatásokról egyeztet az Operatív Törzzsel, az egyetemekkel és a hallgatói érdekképviseleti szervezetekkel is. Most mindenki folyamatosan szemmel tartja a helyzetet, az egyetemek a következő hetek változásainak függvényében alakítják az oktatást. Azt, hogy pontosan hogyan indul a tavaszi félév a nagyobb budapesti és vidéki egyetemeken, itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.