Mindössze hét év alatt jelentősen csökkent Magyarországon a pontosan és folyékonyan olvasó diákok aránya, miközben egyre többen kapkodva, felületesen dolgozzák fel a szövegeket.
A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.
Soha ilyen gyenge magyar eredmények nem születtek még a PISA-felmérésen, azonban ha górcső alá vesszük a többi OECD-tagállam teljesítményét, egyértelműen kirajzolódik egy hosszabb ideje tartó nemzetközi visszaesés.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
A Tisza országgyűlési képviselője szerint hiányosak az alapok, és az országban a tehetséggondozás sem működik megfelelően.
Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy a mesterséges intelligenciának ekkora szerepe lesz az oktatásban. Szűcs Dóra, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke szerint az oktatási rendszer egyelőre csak fut a technológia után, a gyerekeket pedig egy négylépcsős folyamatban készítené fel az AI használatára.
Radó Péter oktatáspolitikai szakértő szerint a magyar diákok romló teljesítménye mögött számos globális folyamat állhat, a hazai oktatási rendszer azonban képtelen megfelelően alkalmazkodni ezekhez.
Az oktatáskutató szerint a 2025-os magyar PISA-eredmények mögött a magyar oktatási rendszer alapvető, évtizedes struktúrái és módszertani elmaradottsága áll.
Az oktatáskutató ezen kívül felhívta arra is figyelmet, hogy korábban kisebbek voltak a különbségek a gyengébben és a jobban teljesítő diákok között.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a magyar diákok történelmi mélyponton lévő PISA-eredményei a Fidesz–KDNP 16 éves „romboló” oktatáspolitikájának következményei, amelyek miatt Magyarország elmarad a régiós átlagtól.
A távol-keleti országok végeztek a természettudományi PISA-rangsor élén, Európában Észtország érte el a legjobb eredményt. A magyar diákok 480 pontot szereztek, ez statisztikailag egyenértékű az OECD-átlaggal.
Míg a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok tanulói nemzetközi szinten is kiemelkednek, addig a szakképző iskolákba járó és az általános iskolában maradt diákok túlnyomó többsége még az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el - többek között ez is kiderült a 2025-os PISA-mérés eredményeiből.
Itthon a lányok átlagosan 15, a fiúk 11 ponttal értek el gyengébb eredményt, mint három évvel korábban matekból. Ez mindkét nem esetében meghaladja az OECD-átlagot.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Három klasszikus és egy új területen vizsgálták a diákok készségeit.
A legfrissebb PISA-mérés szerint a magyar diákok matematikából történelmi mélypontra kerültek. Maruzsa Zoltán azonban legutóbbi videójában inkább azt hangsúlyozta, hogy a magyar tanulók az átlag körül teljesítenek – ami szerinte a rendszer erősségét mutatja.
Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.
Bár szövegértésből és matematikából tovább romlott a magyar diákok teljesítménye, de természettudományból sikerült javítaniuk – derült ki a legfrissebb, 2022-es PISA-mérés eredményeiből.
A magyarul tanuló diákok mindhárom teszten - matematikából, szövegértésből és természettudományokból - is jobban teljesítettek Romániában, mint az országos átlag, vagyis a többségi nyelven tanulók.
