Angliában a 2009-es reform óta a legtöbb gyerek már négyévesen kezdi az iskolát. A gyerekek az óvodai, játékos tanulási környezetből hirtelen a hagyományos, frontális oktatásra épülő tantermekbe kerülnek. Egyre több szakértő és szülő szerint ez a korai váltás árt a gyerekek fejlődésének, és ideje lenne visszahozni a játékos tanulás módszereit az alsó tagozatba.
A legtöbb bántalmazás az iskolai közösségekben történik, sokszor a tanárok is szemtanúi – vagy épp résztvevői – az eseteknek. A gyerekek fele szerint az iskolájuk tesz valamit a megelőzésért, mégis rengetegen érzik úgy, nincs kihez fordulniuk. Az UNICEF Magyarország átfogó kutatása szerint az online zaklatás egyre gyakoribb, a fizikai erőszak pedig továbbra is mindennapos.
Megjelent a Magyar Közlönyben a Kormány 1405/2025. (XI. 4.) határozata, amely szerint legkésőbb 2026. december 31-ig minden köznevelési, szakképzési és felsőoktatási intézményben be kell vezetni a mesterséges intelligencia oktatását. A döntés célja, hogy a magyar társadalom minél szélesebb rétegei ismerjék meg és használják felelősségteljesen a MI-technológiákat.
A képernyőhasználat már a legkisebbek életében is mindennapossá vált, pedig a szakértők szerint ötéves korra is legfeljebb napi egy óra lenne az ideális. Timár Borbála digitális gyermekvédelmi szakértő szerint ugyanakkor a teljes tiltás sem megoldás: „Azok a gyerekek, akik az oviban tablettel játszhatnak, nem fognak otthon videójátékért könyörögni jobban, mint azok, akik nem csinálnak ilyet.”
Egy budapesti középiskola tanárnője teljesen új alapokra helyezte a matektanítást: nála nincsenek röpdolgozatok, sem fekete pontok, helyette pontgyűjtés, csapatverseny és játékos tanulás segíti a diákokat. Barbarics Márta célja, hogy a matematika ne a stresszről, hanem a gondolkodásról szóljon.
Angliában egyre súlyosabb a tanárhiány, a kormány pedig szokatlan megoldáshoz nyúl: az idősebb, karrierváltó munkavállalókat próbálja a tanári pályára csábítani. Miközben az ország északi régióiban öt év alatt több mint felére csökkent a tanárképzésre jelentkezők száma.
Azoknak a hallgatóknak, akik 2026 tavaszán tervezik a kiutazást, legkésőbb november folyamán kell benyújtania az esélyegyenlőségi pályázatot. A kibővült jogosultsági kategóriák miatt, most sokkal többen juthatnak extra pénzhez az Erasmus+ félév alatt.
Majdnem egyéves kényszerszünet után hétfőn újra megkezdődött a tanév a szerbiai egyetemeken, miután a hallgatók tavaly ősz óta blokád alatt tartották az intézmények egy részét. A tiltakozások az újvidéki vasútállomás tragédiáját követően robbantak ki, amelyben tizenhatan vesztették életüket. Bár az oktatás hivatalosan újraindult, a hallgatók egy része továbbra is az utcán maradt, előrehozott parlamenti választásokat követelve.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium együttműködési megállapodást kötött a Kínai Oktatási Csereprogramok Szövetségével, amelynek célja, hogy erősítse a stratégiai partnerséget Kína és Magyarország között, és elmélyítse az oktatási együttműködéseket a két ország intézményei között.
Egy világhírű magyar táncművész újra akcióba lendül, hogy felhívja a figyelmet az iskolai zaklatásra. A svájci Béjart Ballet szólistája, Kovács Zsolt Vencel idén is csatlakozik az Odd Socks Day nemzetközi kezdeményezéshez, és több száz magyar diákot buzdít arra, hogy november 6-án felemás zokniban menjen iskolába – ezzel kifejezve szolidaritásukat az áldozatokkal és tiltakozásukat a bullying ellen.
Egy friss, a Világbank és az UNICEF által támogatott jelentés szerint az elavult olvasástanítási módszerek miatt a közepes és alacsony jövedelmű országok diákjainak többsége nem éri el az alapvető olvasási szintet. A kutatás szerint ez nemcsak az oktatási rendszerek válságát mutatja, hanem hosszú távon az országok gazdasági fejlődését is hátráltatja.
Kellemetlen kérdésekbe futott bele a kultúráért és innovációért felelős miniszter a Debreceni Egyetemen tartott 'Kérdezd a Minisztert' elnevezésű fórumon.
Az OECD legfrissebb adatai szerint a világ 43 országában a mesterhallgatók többsége üzleti és jogi képzéseket választ, de Spanyolországban és Norvégiában az oktatás szakok a legnépszerűbbek.
Klasszikus logikai fejtörő, amely már a 19. században is ismert volt, és azóta is gyakran feltűnik logikai teszteken, sőt, egyetemi felvételiken is.
Huszonkét évnyi várakozás, forradalmak, világjárvány és megszámlálhatatlan csúszás után végre megnyílt a világ legnagyobb civilizációknak szentelt múzeuma. A több mint 100 ezer műkincset bemutató Grand Egyptian Museum közvetlenül a gízai piramisok mellett várja a látogatókat – és már most a modern építészet egyik csodájaként emlegetik.
Az elmúlt években számos súlyos játszótéri baleset történt országszerte. A gyerekek testi épségének védelme az üzemeltető kötelessége: nekik kell biztosítani a rendszeres karbantartást és a megfelelő dokumentációt. Mégis minden harmadik játszótéren találtak valamilyen jogszabálysértést.
Egy finn kísérlet bebizonyította, hogy a természet nemcsak a lelket, hanem az immunrendszert is erősíti. Egyes óvodákban az udvart „visszavadították”: mohát, vadnövényeket és erdei talajt telepítettek, hogy a gyerekek újra kapcsolatba kerüljenek a természettel – és az eredmények megdöbbentőek.
Egy japán angoltanár merész módszerrel próbálta felkelteni diákjai érdeklődését: Hideo Kojima legendás horrorjátékát, a P.T.-t használta tananyagként. A cél az volt, hogy a tanulók valódi helyzetekben, érzelmi bevonódással gyakorolják az angolt – még akkor is, ha ehhez időnként sikoltozni kellett az órán.
Daniel Jackson, egy 20 éves brit–ausztrál fiú a Duna partján fekvő, lakatlan területet Verdis Szabad Köztársaságaként próbálta meg bejegyezni. Több száz „verdisi állampolgárt” gyűjtött maga köré, ám a horvát hatóságok nem hagyták, hogy a mikronemlék szuverén állammá váljon.
Gyarmathy Éva neveléslélektani és klinikai szakpszichológus az iskolarendszer gyökeres átalakításának szükségességéről ír. Szerinte a mai iskola egyszerűen nem kompatibilis a 21. századi gyerekekkel, akik egészen más közegben szocializálódnak, mint amilyenre a jelenlegi oktatás készült.
