Tíz éve indult el a Tanítanék Mozgalom a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levelével, amikor országos figyelmet kaptak a közoktatás problémái. Azóta tüntetések, polgári engedetlenségi akciók, elbocsátott pedagógusok és elmaradt reformok kísérték a mozgalom történetét.
Tegnap hozták nyilvánosságra az új KRESZ több mint 150 oldalas tervezetét, amely alapjaiban alakíthatja át a közlekedés szabályait Magyarországon. Bár a szabálykönyv nem lett rövidebb és egyszerűbb, több régóta halogatott kérdés végre belekerült. Pető Attila szakoktató szerint a tervezet nagy meglepetéseket nem tartalmaz.
Január 22-én, a magyar kultúra napján tüntetést szervez a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), hogy felhívja a figyelmet a kulturális ágazatban dolgozók tarthatatlan bérhelyzetére és a szakma súlyos alulértékeltségére.
A Semmelweis Egyetemen tavaly december óta egy oktató egy vizsganapon legfeljebb a hallgatók 30 százalékát buktathatja meg. A vizsgaszabályzatot az egyetem a méltányosság és az egységes értékelés jegyében módosította, a döntés azonban megosztotta az egyetemi közösséget. Miközben egyes oktatók felháborodtak, a hallgatók közül vannak, akik jó ötletnek tartják, de akad olyan is, aki aggódik a rendszer hosszú távú következményei miatt.
Négy nap van hátra a felvételi napjáig, mégis sok iskolában ezen a héten csúsztak össze a témazárók, a röpdolgozatok és a felelések. Jocó bácsi arra kéri a pedagógusokat, hogy az utolsó napokban ne terheljék tovább a diákokat. Szerinte az utolsó két napban már tanulni sem kellene és nem kell már "csak még egy feladatsort" megoldani.
Szokatlan módon nem a szaktárca hivatalos honlapján, hanem Lázár János saját pártpolitikai oldalán tették közzé az új KRESZ tervezetét véleményezésre. Vitézi Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a felület adatvédelmi hiányosságai és az időzítés miatt több kérdés is felmerül a társadalmi egyeztetés valódi céljával kapcsolatban.
Szeged polgármestere, Botka László vasárnap jelentette be, hogy Krasznahorkai Lászlót, a 2025-ös irodalmi Nobel-díj idei kitüntetettjét javasolja Szeged díszpolgárának. A világhírű író elfogadta a címet – írta a városvezető.
Kilencnapos sztrájk bénítja meg több mint húsz iskola működését Anglia nyugati részén, miután egy nagy iskolafenntartó tömeges elbocsátásokat helyezett kilátásba. A tanárok szerint a leépítések nemcsak az ő állásukat sodorják veszélybe, hanem közvetlenül rontják az oktatás színvonalát és a diákok ellátását is.
Jogerősen elvesztette munkaügyi perét két pedagógus, akiket korábban polgári engedetlenségük miatt bocsátottak el. A Kúria döntése értelmében Kapin Lilla, az Eötvös József Gimnázium, valamint Törökné Pethő Erzsébet, a Vörösmarty Mihály Gimnázium volt tanára nem kapott igazat a legfelsőbb bírói fórumon.
A 2027-re tervezett Harry Potter televíziós adaptációhoz a világhírű filmzeneszerző, Hans Zimmer komponálja az eredeti kísérőzenét. A HBO bejelentése szerint Zimmer a Bleeding Fingers Music csapatával dolgozik majd együtt, ami új korszakot nyithat a varázslóvilág zenei világában.
Miért nem tud reagálni a magyar közoktatás a gyorsan változó társadalmi és technológiai környezetre, hogyan mélyítette tovább az állami oktatáspolitika az egyenlőtlenségeket, és miként alakult át az iskolarendszer olyan struktúrává, amely inkább konzerválja, mint csökkenti a társadalmi különbségeket? Radó Péter oktatáskutató szerint mára nem hibás döntések sorozatáról, hanem egy önkorrekcióra képtelen rendszerről beszélhetünk.
Ahogy a technológia egyre gyorsabban változik, a munkaerőpiac is átalakul. Nem elég már csak jó jegyekkel vagy egy diplomával rendelkezni: a jövőben azok lesznek igazán keresettek, akik képesek alkalmazkodni, tanulni és kreatívan gondolkodni – miközben a digitális világban is otthonosan mozognak. De pontosan milyen készségekre lesz szükség 2030-ra?
A mai felgyorsult világban egyre kevesebb dolog igényli a türelmet. A zene viszont pont ilyen: időt, figyelmet és elmélyülést kér. Dányi Árpád, a Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola zongoratanára szerint a művészeti oktatás ma talán fontosabb, mint valaha.
Kenya fővárosában tízezrek élnek abból, hogy európai és amerikai diákok beadandóit, esszéit és szakdolgozatait írják meg – gyakran a világ legelismertebb egyetemeire. Egy friss dokumentumfilm nemcsak a tanulmánygyárak működését, hanem az egész globális felsőoktatási rendszer visszásságait is megmutatja.
Azok a kétéves gyerekek, akik naponta több órát töltenek képernyő előtt, jóval kevesebb szót használnak, mint azok, akiknek korlátozottabb a digitális eszközhasználata – derül ki egy friss, brit kormányzati megrendelésre készült kutatásból. Az eredmények hatására a brit kormány először ad ki hivatalos iránymutatást arról, hogyan érdemes kezelni az öt év alatti gyerekek képernyőidejét.
Felesleges stresszt okoz a gyerekeknek és a szüleiknek az, hogy a hatodik életévüket betöltött óvodások iskolakezdésének halasztásáért benyújtott kérelmeket sok esetben felesleges vizsgálatokkal terhelik. Hadházy Ákos osztotta meg egy szülő személyes történetét.
Magyar nyelven is nagy pontossággal képes megkülönböztetni az ember által írt és a mesterséges intelligencia által generált szövegeket az az AI-detektor, amelyet Kiss Mihály, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója fejlesztett. A rendszer a tesztek szerint lényegesen pontosabb a jelenleg elérhető magyar nyelvű megoldásoknál.
Minimum 50, 60, de akár 70 pontot is el kellett érniük tavaly az állami fenntartású gimnáziumokba jelentkezőknek a tankerületek ajánlása alapján. Az iránymutatás több intézmény felvételi tájékoztatójába is bekerült, sok helyen kötelező feltételként alkalmazták – a Népszava vette észre, hogy idén ezek számos esetben kikerültek a tájékoztatókból.
Évekkel ezelőtt indította Jocó bácsi történelemtanár „mozgalmát” és arra buzdítja az érettségizőket, hogy nagy vizsga előtt hallgassák meg az Eye of the Tiger című számot, hogy erőt és magabiztosságot gyűjtsenek. A dal most azonban egészen más okból került újra a figyelem középpontjába: Tóth Gabi a Fidesz kongresszusán adta elő a számot, ami heves indulatokat szült a politikusok körében.
A 2025-ös történelem írásbeli érettségik tapasztalatai alapján nyílt levélben fordult az Oktatási Hivatalhoz a Történelemtanárok Egylete. A szakmai szervezet szerint több feladat is túllépett a hivatalos követelményeken, ami megkérdőjelezi a vizsgák kiszámíthatóságát és jogszerűségét.
