Több mint nyolcszázan jelentkeztek az oktatási tárca által meghirdetett, a felsőoktatás megújításáról szóló műhelybeszélgetésre. A jelentkezők közül kisorsolt résztvevőkkel az intézményi autonómiáról, az egyetemek finanszírozásáról és működéséről, valamint a képzések szerkezetéről és minőségéről egyeztetett a felsőoktatásért felelős államtitkár.
A műhelybeszélgetésekről vasárnap tett közzé videót a Facebook-oldalán Lannert Judit, amelyen a tárcát Katz Sándor felsőoktatási államtitkár és Kaderják Anita, a miniszter társadalmi párbeszédért és részvételért felelős munkatársa képviselte.
A résztvevők öt témakör mentén, kisebb csoportokban beszélgettek a felsőoktatást érintő kérdésekről. Az intézményi autonómia, az egyetemek finanszírozása és működése, illetve a képzések szerkezete mellett az oktatásmódszertan és a tudományos tevékenység is szóba került.
Lannert Judit a videóhoz azt írta, hogy a felsőoktatás megújítása csak az érintettek bevonásával lehet igazán sikeres. Szerinte fontos, hogy megismerjék az egyetemi közösség ötleteit és gondolatait, és ezeket beépíthessék a döntés-előkészítésbe.
Katz Sándor a videóban arról beszélt, hogy ezen a ponton még nem a felsőoktatás problémáinak megoldása volt a cél. A műhelybeszélgetéseken inkább azokat a kérdéseket és dilemmákat igyekeztek összegyűjteni, amelyekkel a résztvevők szerint a későbbiekben foglalkozni kell.
Az államtitkár szerint a számos felvetésből kérdőívet terveznek összeállítani, amelyet a teljes felsőoktatási közösségnek elküldenének. Ez a minisztérium által meghirdetett társadalmi egyeztetés következő lépése lehet.
Kaderják Anita szerint a beszélgetéseken komoly szakmai kérdések és összetett dilemmák kerültek elő. A különböző méretű és profilú egyetemekről érkező résztvevők ugyanakkor konstruktívan tudtak együtt gondolkodni és beszélgetni.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Kapa Mátyás Péter éppen azokkal a tanárokkal kerül munkáltatói kapcsolatba, akiknek az érdekeivel szemben korábban jogi képviseletet látott el. November 5-től Kapa Mátyás Péter vezeti a Dunakeszi Tankerületi Központot, amelyet korábban két, pedagógusok által indított jogvitában is képviselt.
Sinka Edit, a központ elnöke szerint luxus lenne továbbra is úgy jelentős forrásokat fordítani oktatásfejlesztésre, hogy nem ismerik a programok tényleges eredményességét.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Új összetételben működik tovább a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa, amely a fiatalokat érintő kormányzati javaslatokról is véleményt mondhat. A testületben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája mellett az Országos Diáktanács is állandó képviseletet kap.
A maximális szerezhető pont mindenhol egységesen 100, a számítás módjáról azonban az egyetemek döntenek.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
Azoknak a tanároknak, akik a 2026/2027-es tanévre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tartalmi megújító vagy gyakornoki képzését választották, ismét dönteniük kell a továbbképzésükről.
