Több mint nyolcszázan jelentkeztek az oktatási tárca által meghirdetett, a felsőoktatás megújításáról szóló műhelybeszélgetésre. A jelentkezők közül kisorsolt résztvevőkkel az intézményi autonómiáról, az egyetemek finanszírozásáról és működéséről, valamint a képzések szerkezetéről és minőségéről egyeztetett a felsőoktatásért felelős államtitkár.
A műhelybeszélgetésekről vasárnap tett közzé videót a Facebook-oldalán Lannert Judit, amelyen a tárcát Katz Sándor felsőoktatási államtitkár és Kaderják Anita, a miniszter társadalmi párbeszédért és részvételért felelős munkatársa képviselte.
A résztvevők öt témakör mentén, kisebb csoportokban beszélgettek a felsőoktatást érintő kérdésekről. Az intézményi autonómia, az egyetemek finanszírozása és működése, illetve a képzések szerkezete mellett az oktatásmódszertan és a tudományos tevékenység is szóba került.
Lannert Judit a videóhoz azt írta, hogy a felsőoktatás megújítása csak az érintettek bevonásával lehet igazán sikeres. Szerinte fontos, hogy megismerjék az egyetemi közösség ötleteit és gondolatait, és ezeket beépíthessék a döntés-előkészítésbe.
Katz Sándor a videóban arról beszélt, hogy ezen a ponton még nem a felsőoktatás problémáinak megoldása volt a cél. A műhelybeszélgetéseken inkább azokat a kérdéseket és dilemmákat igyekeztek összegyűjteni, amelyekkel a résztvevők szerint a későbbiekben foglalkozni kell.
Az államtitkár szerint a számos felvetésből kérdőívet terveznek összeállítani, amelyet a teljes felsőoktatási közösségnek elküldenének. Ez a minisztérium által meghirdetett társadalmi egyeztetés következő lépése lehet.
Kaderják Anita szerint a beszélgetéseken komoly szakmai kérdések és összetett dilemmák kerültek elő. A különböző méretű és profilú egyetemekről érkező résztvevők ugyanakkor konstruktívan tudtak együtt gondolkodni és beszélgetni.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
