Budapesttől hatezer kilométerre, Ugandában tanít hátrányos helyzetű gyerekeket Mekis Péter, az ELTE egykori oktatója. Digitális ismereteket, programozást és robotikát oktat, a program támogatásának kiesése óta pedig saját megtakarításaiból finanszírozza a foglalkozásokat.
Az RTL készített riportot Mekis Péterrel, az ELTE bölcsészettudományi karának egykori oktatójával, aki már korábban is hátrányos helyzetű gyerekek oktatásával foglalkozott. Barátaival létrehozta a Kocka Tanoda nevű programot, amellyel gyermekotthonokban, nyomortelepeken és menekültszállásokon segítettek, majd Ukrajnára és Szlovákiára is kiterjesztették a kezdeményezést. Egy barátja tanácsára végül Afrikába költözött, ahol adományokból és saját pénzéből laptopokat vásárolt, digitális tantermet rendezett be és mentorképzést indított.
Néhány hónappal ezelőtt azonban megszűnt az a nemzetközi szervezet, amely a anyagilag támogatta a programot. Péter ennek ellenére sem állította le a foglalkozásokat és a saját megtakarításaiból folytatta a program finanszírozását.
Tíz hónap alatt ötszáz gyereket értünk el, akik többnyire nagyon nehéz sorsúak. A családnak nincs pénze iskolai egyenruhára, tandíjra, tanszerekre. A digitális alapismeretek mellett sokszor mi tanítjuk meg őket írni, olvasni és számolni is.
Saját megtakarításaiból oktat hátrányos helyzetű gyerekeket Ugandában Mekis Péter. Az ELTE BTK egykori oktatója digitális tantermet hozott létre, ahol a 7 és 16 év közötti fiatalok számítógépes ismereteket, programozást és robotikát tanulnak, miközben az alapvető írási, olvasási és számolási készségeiket is fejlesztik.
Ugandában az iskolába járás sok gyermek számára korántsem magától értetődő. Az oktatási intézmények egy része túlzsúfolt, egy-egy tanórán akár száz vagy még több gyerek is részt vehet. Az alapvető infrastruktúra is hiányos lehet: előfordul, hogy nincs elektromos áram, a gyerekek pedig négyen-öten osztoznak egyetlen padon. Mások egyáltalán nem járnak rendszeresen iskolába, mert dolgozniuk kell, hogy segítsék családjuk megélhetését.
Ebben a környezetben különösen nagy jelentősége lehet a digitális oktatásnak. A laptop és a stabil internetkapcsolat sok család számára nem hétköznapi eszköz, így a gyerekek jelentős része az ilyen programokon keresztül találkozhat először a digitális technológiával.
A Kocka Tanoda 7 és 16 év közötti gyerekekkel foglalkozik. Az angol nyelvű órákon a számítógépes alapismeretek mellett programozást és robotikát is tanulnak, egyik feladatuk például egy kutyarobot megépítése volt. A cél, hogy játékosan fejlődjön a problémamegoldó képességük, a logikus gondolkodásuk és az önbizalmuk.
Egy csomó mindent tanulunk itt. Programozunk, robotokat is készítünk, és rengeteget nevetünk. Sok barátom van itt, szeretek ide járni”
– mesélte az egyik gyerek. Péter szerint az oktatás azért is kulcsfontosságú, mert segíthet megtörni az úgynevezett poverty cycle-t, vagyis a szegénységi csapdát. Ha egy család szegénységben él, a gyerekek gyakran rosszabb minőségű oktatáshoz jutnak, emiatt felnőttként is kevesebb lehetőségük lehet jól fizető munkát találni. A szegénység így generációkon keresztül újratermelheti önmagát. „A hátrányos helyzetű gyerekeknek nincsenek álmaik itt. Nincs önbecsülésük. A család napról napra él” – mondta.
A munka a tanórákon túl is komoly elkötelezettséget kíván. Péter a program szakmai vezetőjeként gyakran heti hat-hét napot dolgozik, a foglalkozások helyszínére pedig akár órákat utazik helyi kisbuszokkal és boda-bodával, vagyis motoros taxival.
Közben Uganda az otthonává is vált. Felesége ugandai, és Kampala közelében élnek. Péter eredetileg mindössze néhány hónapra tervezte az afrikai tartózkodást, ma azonban már elképzelhetőnek tartja, hogy hosszabb ideig marad.
Az iskolájában Józsi bácsiként ismert Gogolák József nyolcvankét évesen írta be magát a magyar oktatástörténetbe, azzal, hogy ilyen idősen vehette át érettségi bizonyítványát és egyben a „Magyarország legidősebb érettségiző diákja” elismerést. Már a következő célját is kitűzte, felvételizett a főiskolára, mert gyerekeknek szeretne hittant tanítani.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) minisztériumi egyeztetésről számolt be, amelyen több, az óvodai nevelést érintő tervezett változásról is szó esett. Elhangzott, hogy átalakulhat az iskolaérettség megállapítása, változhat az oviKRÉTA és a pedagógusminősítés, valamint kivezetnék az óvodai nevelő képzést is.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
