82 évesen érettségizett le Gogolák József: az ország legidősebb diákjaként már a főiskolára is beiratkozott

Az iskolájában Józsi bácsiként ismert Gogolák József nyolcvankét évesen írta be magát a magyar oktatástörténetbe, azzal, hogy ilyen idősen vehette át érettségi bizonyítványát és egyben a „Magyarország legidősebb érettségiző diákja” elismerést. Már a következő célját is kitűzte, felvételizett a főiskolára, mert gyerekeknek szeretne hittant tanítani.

A Kecskemét Televízió számolt be a nem mindennapi eseményről. A kecskeméti Balassi Bálint Gimnáziumban végzett Gogolák József négy évvel ezelőtt, 78 évesen ült vissza az iskolapadba, most pedig átvette érettségi bizonyítványát.

Számára az érettségi nem csupán egy oklevél, hanem egy több mint fél évszázada dédelgetett álom megvalósulása.

Az az igazság, hogy nyolcan voltunk testvérek, és fiatalon el kellett menni dolgozni, nem tudtam tovább tanulni

– emlékezett vissza. Később a családi körülmények is közbeszóltak: feleségénél örökletes idegrendszeri betegséget diagnosztizáltak, ezért hosszú éveken át ő ápolta, így a tanulás ismét háttérbe szorult. A fordulat felesége halála után következett. Egyedül maradt, és új célt keresett magának.

„Unatkoztam otthon, és fontosnak tartottam, hogy szellemileg aktív maradjak” – mondta. Ezért 78 évesen beiratkozott a Balassi Bálint Gimnázium Kecskeméti Tagintézményébe.

Hetente két délután vett részt az órákon, és csak egy súlyos betegség miatt kellett hosszabb időre kimaradnia. Egy influenzafertőzés miatt majdnem életét vesztette, de felépülése után visszatért az iskolába. Tanárai szerint már a beiratkozáskor szerényen fogalmazott.

„Azzal kezdte, hogy beiratkozok, de nem tudom, hogy el fogom-e tudni végezni, vagy lesz-e időm egyáltalán befejezni.”

A hosszú betegség után is folytatta tanulmányait, év végére sikerült felzárkóznia, és idén minden kötelező írásbeli és szóbeli érettségi vizsgát teljesített.

Laptop és okostelefon nélkül tanult

A négy év során végig papíralapon dolgozott: nem használt laptopot vagy okostelefont, minden jegyzetét kézzel készítette. Elmondása szerint a matematika és az angol okozta számára a legnagyobb kihívást.

Úgy átgondoltam az elmúlt négy évet, lehet, hogy még egyszer nem kezdenék bele. Nehéz volt. A matek és az angol volt a legnehezebb.

A magyar nyelv és irodalom viszont a kedvenc tantárgya lett. Magyartanára szerint minden órán az első padban ült, és egészen különleges nézőponttal gazdagította a közös munkát.

„Mindent más szemszögből látott, mint a fiatalok. Amikor egy-egy élethelyzetet vagy jellemet elemeztünk, az ő tapasztalatai nekem és az egész osztálynak is sokat adtak.”

Diáktársai szerint mindenkinek példát mutatott

Osztálytársai hamar befogadták, és inspirációt jelentett számukra. Egyik diáktársa szerint Józsi bácsi mindig azt mondta: ha ő ennyi idősen képes végigcsinálni az iskolát, akkor a fiataloknak sem szabad feladniuk.

A tanévzárón az érettségi bizonyítvány mellett egy emlékplakettet és díszoklevelet is átvehetett, amelyen a „Magyarország legidősebb érettségiző diákja” felirat szerepel. Gogolák József számára azonban az érettségivel nem ért véget a tanulás. Már felvételizett a szegedi Hit Tudományi Főiskolára. Pap nem szeretne lenni, célja az, hogy később gyerekeknek tanítson hittant. Motivációját egyetlen mondatban foglalta össze:

„Amíg van cél, addig van miért reggel felkelni.”

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.