98 évesen is fut, dolgozik és könyvet ír Obádovics Gyula, a legendás matematikus
A bajai születésű professzor, akinek tankönyvein generációk nőttek fel, ma is aktívan dolgozik – fut a Balaton partján, metszi a szőlőt, és újabb könyvön dolgozik.
Az iskolájában Józsi bácsiként ismert Gogolák József nyolcvankét évesen írta be magát a magyar oktatástörténetbe, azzal, hogy ilyen idősen vehette át érettségi bizonyítványát és egyben a „Magyarország legidősebb érettségiző diákja” elismerést. Már a következő célját is kitűzte, felvételizett a főiskolára, mert gyerekeknek szeretne hittant tanítani.
A Kecskemét Televízió számolt be a nem mindennapi eseményről. A kecskeméti Balassi Bálint Gimnáziumban végzett Gogolák József négy évvel ezelőtt, 78 évesen ült vissza az iskolapadba, most pedig átvette érettségi bizonyítványát.
Számára az érettségi nem csupán egy oklevél, hanem egy több mint fél évszázada dédelgetett álom megvalósulása.
Az az igazság, hogy nyolcan voltunk testvérek, és fiatalon el kellett menni dolgozni, nem tudtam tovább tanulni
– emlékezett vissza. Később a családi körülmények is közbeszóltak: feleségénél örökletes idegrendszeri betegséget diagnosztizáltak, ezért hosszú éveken át ő ápolta, így a tanulás ismét háttérbe szorult. A fordulat felesége halála után következett. Egyedül maradt, és új célt keresett magának.
„Unatkoztam otthon, és fontosnak tartottam, hogy szellemileg aktív maradjak” – mondta. Ezért 78 évesen beiratkozott a Balassi Bálint Gimnázium Kecskeméti Tagintézményébe.
Hetente két délután vett részt az órákon, és csak egy súlyos betegség miatt kellett hosszabb időre kimaradnia. Egy influenzafertőzés miatt majdnem életét vesztette, de felépülése után visszatért az iskolába. Tanárai szerint már a beiratkozáskor szerényen fogalmazott.
„Azzal kezdte, hogy beiratkozok, de nem tudom, hogy el fogom-e tudni végezni, vagy lesz-e időm egyáltalán befejezni.”
A hosszú betegség után is folytatta tanulmányait, év végére sikerült felzárkóznia, és idén minden kötelező írásbeli és szóbeli érettségi vizsgát teljesített.
A négy év során végig papíralapon dolgozott: nem használt laptopot vagy okostelefont, minden jegyzetét kézzel készítette. Elmondása szerint a matematika és az angol okozta számára a legnagyobb kihívást.
Úgy átgondoltam az elmúlt négy évet, lehet, hogy még egyszer nem kezdenék bele. Nehéz volt. A matek és az angol volt a legnehezebb.
A magyar nyelv és irodalom viszont a kedvenc tantárgya lett. Magyartanára szerint minden órán az első padban ült, és egészen különleges nézőponttal gazdagította a közös munkát.
„Mindent más szemszögből látott, mint a fiatalok. Amikor egy-egy élethelyzetet vagy jellemet elemeztünk, az ő tapasztalatai nekem és az egész osztálynak is sokat adtak.”
Osztálytársai hamar befogadták, és inspirációt jelentett számukra. Egyik diáktársa szerint Józsi bácsi mindig azt mondta: ha ő ennyi idősen képes végigcsinálni az iskolát, akkor a fiataloknak sem szabad feladniuk.
A tanévzárón az érettségi bizonyítvány mellett egy emlékplakettet és díszoklevelet is átvehetett, amelyen a „Magyarország legidősebb érettségiző diákja” felirat szerepel. Gogolák József számára azonban az érettségivel nem ért véget a tanulás. Már felvételizett a szegedi Hit Tudományi Főiskolára. Pap nem szeretne lenni, célja az, hogy később gyerekeknek tanítson hittant. Motivációját egyetlen mondatban foglalta össze:
„Amíg van cél, addig van miért reggel felkelni.”
A bajai születésű professzor, akinek tankönyvein generációk nőttek fel, ma is aktívan dolgozik – fut a Balaton partján, metszi a szőlőt, és újabb könyvön dolgozik.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.