98 évesen is fut, dolgozik és könyvet ír Obádovics Gyula, a legendás matematikus
A bajai születésű professzor, akinek tankönyvein generációk nőttek fel, ma is aktívan dolgozik – fut a Balaton partján, metszi a szőlőt, és újabb könyvön dolgozik.
Az iskolájában Józsi bácsiként ismert Gogolák József nyolcvankét évesen írta be magát a magyar oktatástörténetbe, azzal, hogy ilyen idősen vehette át érettségi bizonyítványát és egyben a „Magyarország legidősebb érettségiző diákja” elismerést. Már a következő célját is kitűzte, felvételizett a főiskolára, mert gyerekeknek szeretne hittant tanítani.
A Kecskemét Televízió számolt be a nem mindennapi eseményről. A kecskeméti Balassi Bálint Gimnáziumban végzett Gogolák József négy évvel ezelőtt, 78 évesen ült vissza az iskolapadba, most pedig átvette érettségi bizonyítványát.
Számára az érettségi nem csupán egy oklevél, hanem egy több mint fél évszázada dédelgetett álom megvalósulása.
Az az igazság, hogy nyolcan voltunk testvérek, és fiatalon el kellett menni dolgozni, nem tudtam tovább tanulni
– emlékezett vissza. Később a családi körülmények is közbeszóltak: feleségénél örökletes idegrendszeri betegséget diagnosztizáltak, ezért hosszú éveken át ő ápolta, így a tanulás ismét háttérbe szorult. A fordulat felesége halála után következett. Egyedül maradt, és új célt keresett magának.
„Unatkoztam otthon, és fontosnak tartottam, hogy szellemileg aktív maradjak” – mondta. Ezért 78 évesen beiratkozott a Balassi Bálint Gimnázium Kecskeméti Tagintézményébe.
Hetente két délután vett részt az órákon, és csak egy súlyos betegség miatt kellett hosszabb időre kimaradnia. Egy influenzafertőzés miatt majdnem életét vesztette, de felépülése után visszatért az iskolába. Tanárai szerint már a beiratkozáskor szerényen fogalmazott.
„Azzal kezdte, hogy beiratkozok, de nem tudom, hogy el fogom-e tudni végezni, vagy lesz-e időm egyáltalán befejezni.”
A hosszú betegség után is folytatta tanulmányait, év végére sikerült felzárkóznia, és idén minden kötelező írásbeli és szóbeli érettségi vizsgát teljesített.
A négy év során végig papíralapon dolgozott: nem használt laptopot vagy okostelefont, minden jegyzetét kézzel készítette. Elmondása szerint a matematika és az angol okozta számára a legnagyobb kihívást.
Úgy átgondoltam az elmúlt négy évet, lehet, hogy még egyszer nem kezdenék bele. Nehéz volt. A matek és az angol volt a legnehezebb.
A magyar nyelv és irodalom viszont a kedvenc tantárgya lett. Magyartanára szerint minden órán az első padban ült, és egészen különleges nézőponttal gazdagította a közös munkát.
„Mindent más szemszögből látott, mint a fiatalok. Amikor egy-egy élethelyzetet vagy jellemet elemeztünk, az ő tapasztalatai nekem és az egész osztálynak is sokat adtak.”
Osztálytársai hamar befogadták, és inspirációt jelentett számukra. Egyik diáktársa szerint Józsi bácsi mindig azt mondta: ha ő ennyi idősen képes végigcsinálni az iskolát, akkor a fiataloknak sem szabad feladniuk.
A tanévzárón az érettségi bizonyítvány mellett egy emlékplakettet és díszoklevelet is átvehetett, amelyen a „Magyarország legidősebb érettségiző diákja” felirat szerepel. Gogolák József számára azonban az érettségivel nem ért véget a tanulás. Már felvételizett a szegedi Hit Tudományi Főiskolára. Pap nem szeretne lenni, célja az, hogy később gyerekeknek tanítson hittant. Motivációját egyetlen mondatban foglalta össze:
„Amíg van cél, addig van miért reggel felkelni.”
A bajai születésű professzor, akinek tankönyvein generációk nőttek fel, ma is aktívan dolgozik – fut a Balaton partján, metszi a szőlőt, és újabb könyvön dolgozik.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazták meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.