98 évesen is fut, dolgozik és könyvet ír Obádovics Gyula, a legendás matematikus
A bajai születésű professzor, akinek tankönyvein generációk nőttek fel, ma is aktívan dolgozik – fut a Balaton partján, metszi a szőlőt, és újabb könyvön dolgozik.
Az iskolájában Józsi bácsiként ismert Gogolák József nyolcvankét évesen írta be magát a magyar oktatástörténetbe, azzal, hogy ilyen idősen vehette át érettségi bizonyítványát és egyben a „Magyarország legidősebb érettségiző diákja” elismerést. Már a következő célját is kitűzte, felvételizett a főiskolára, mert gyerekeknek szeretne hittant tanítani.
A Kecskemét Televízió számolt be a nem mindennapi eseményről. A kecskeméti Balassi Bálint Gimnáziumban végzett Gogolák József négy évvel ezelőtt, 78 évesen ült vissza az iskolapadba, most pedig átvette érettségi bizonyítványát.
Számára az érettségi nem csupán egy oklevél, hanem egy több mint fél évszázada dédelgetett álom megvalósulása.
Az az igazság, hogy nyolcan voltunk testvérek, és fiatalon el kellett menni dolgozni, nem tudtam tovább tanulni
– emlékezett vissza. Később a családi körülmények is közbeszóltak: feleségénél örökletes idegrendszeri betegséget diagnosztizáltak, ezért hosszú éveken át ő ápolta, így a tanulás ismét háttérbe szorult. A fordulat felesége halála után következett. Egyedül maradt, és új célt keresett magának.
„Unatkoztam otthon, és fontosnak tartottam, hogy szellemileg aktív maradjak” – mondta. Ezért 78 évesen beiratkozott a Balassi Bálint Gimnázium Kecskeméti Tagintézményébe.
Hetente két délután vett részt az órákon, és csak egy súlyos betegség miatt kellett hosszabb időre kimaradnia. Egy influenzafertőzés miatt majdnem életét vesztette, de felépülése után visszatért az iskolába. Tanárai szerint már a beiratkozáskor szerényen fogalmazott.
„Azzal kezdte, hogy beiratkozok, de nem tudom, hogy el fogom-e tudni végezni, vagy lesz-e időm egyáltalán befejezni.”
A hosszú betegség után is folytatta tanulmányait, év végére sikerült felzárkóznia, és idén minden kötelező írásbeli és szóbeli érettségi vizsgát teljesített.
A négy év során végig papíralapon dolgozott: nem használt laptopot vagy okostelefont, minden jegyzetét kézzel készítette. Elmondása szerint a matematika és az angol okozta számára a legnagyobb kihívást.
Úgy átgondoltam az elmúlt négy évet, lehet, hogy még egyszer nem kezdenék bele. Nehéz volt. A matek és az angol volt a legnehezebb.
A magyar nyelv és irodalom viszont a kedvenc tantárgya lett. Magyartanára szerint minden órán az első padban ült, és egészen különleges nézőponttal gazdagította a közös munkát.
„Mindent más szemszögből látott, mint a fiatalok. Amikor egy-egy élethelyzetet vagy jellemet elemeztünk, az ő tapasztalatai nekem és az egész osztálynak is sokat adtak.”
Osztálytársai hamar befogadták, és inspirációt jelentett számukra. Egyik diáktársa szerint Józsi bácsi mindig azt mondta: ha ő ennyi idősen képes végigcsinálni az iskolát, akkor a fiataloknak sem szabad feladniuk.
A tanévzárón az érettségi bizonyítvány mellett egy emlékplakettet és díszoklevelet is átvehetett, amelyen a „Magyarország legidősebb érettségiző diákja” felirat szerepel. Gogolák József számára azonban az érettségivel nem ért véget a tanulás. Már felvételizett a szegedi Hit Tudományi Főiskolára. Pap nem szeretne lenni, célja az, hogy később gyerekeknek tanítson hittant. Motivációját egyetlen mondatban foglalta össze:
„Amíg van cél, addig van miért reggel felkelni.”
A bajai születésű professzor, akinek tankönyvein generációk nőttek fel, ma is aktívan dolgozik – fut a Balaton partján, metszi a szőlőt, és újabb könyvön dolgozik.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).