A modellváltott és az állami fenntartásban maradt egyetemek dolgozói között régóta fennálló bérfeszültséget is csökkentené a kormány, ezért 10 milliárd forintot különítene el az állami egyetemeken dolgozó oktatók bérrendezésére. Egyelőre azonban nem tudni, hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelentene, és kinek mennyivel emelkedne a fizetése.
A hatóságok minden szükséges intézkedést megtesznek a diákok és a pedagógusok biztonsága érdekében – közölte Lannert Judit a közösségi oldalán. Az oktatási intézményeket érintő bombafenyegetések miatt a belügyminiszterrel is egyeztetett.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Januártól 15 százalékos béremelést ígér a kormány a nevelést és oktatást közvetlenül segítő és a technikai dolgozóknak, ami az adócsökkentésekkel együtt átlagosan 21,5 százalékos nettó keresetnövekedést jelenthet. Korábban azonban még kétlépcsős béremelésről volt szó, amelynek első ütemét már idén októberben megkapták volna az érintettek.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
A 2027 februárjában induló képzésekre jelentkezőknek nemcsak a határidőkre, hanem a szükséges dokumentumok feltöltésére is figyelniük kell. Mutatjuk, mely bizonyítványokat és igazolásokat kell benyújtanotok, és melyek azok, amelyeket automatikusan ellenőriznek a rendszerben.
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Csalódottságát fejezte ki Pankotai Lili, amiért Magyar Péter a franciaországi tüntetések kapcsán a szigorú migrációs politika szükségességét hangsúlyozta. „A francia fiatalok megérdemlik, hogy ne egy migránsozással intézze el egy uniós miniszterelnök azt, hogy kiállnak a jövőjükért” – írta a korábbi diáktüntető, aki szerint a tiltakozások oktatási hátterét sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.
Tizenegy miskolci kutató került fel a világ legnagyobb idézettségi hatású tudósait összesítő nemzetközi listára. A Stanford Egyetem kutatóihoz és az Elsevierhez kötődő adatbázisban három olyan szakember is szerepel a Miskolci Egyetemről, aki az elmúlt évben és teljes tudományos pályafutása során is kiemelkedő idézettséget ért el.
A kamaszok biológiai órája másképp működik, mint a felnőtteké, ezért a korai iskolakezdés különösen megterhelő lehet számukra. Egy alváskutató és egy gyerekpszichológus szerint már azzal is sokat segíthetnének az iskolák, ha a nehezebb dolgozatokat és feleleteket nem az első tanórákra időzítenék.
Bár a kormány szerint visszaállították a pedagógusok sztrájkjogát, az érettségiző osztályokban továbbra is korlátozások vannak érvényben – hívta fel a figyelmet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50-60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Magyarországon a második legalacsonyabb a doktoranduszok díjazása egy 26 európai országot vizsgáló összehasonlítás szerint. Míg itthon havi 140 ezer forint ösztöndíjat kapnak az elsőéves PhD-hallgatók, addig a szomszédos országok többségében ennek a többszöröséből gazdálkodhatnak.
