Pikó András már a választások előtt 12 pontban fogalmazta meg, mit várnak az újonnan felálló kormánytól. A kerület vezetése társadalmi támogatást is kér a követelések mögé, hogy erősebb felhatalmazással tárgyalhassanak.
Miközben az Európai Bizottság jogállamisági feltételekről és alapjogokról beszél, Balatoni Katalin azért aggódik, hogy „jön az LMBTQ az iskolákba”.
Tavaly a vizsgázók majdnem 90 százaléka ért el 60 százalékot az emelt szintű angolérettségin, így a vizsgájuk középfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
Nyolc szakmai szervezet állított össze egy szakmai javaslatcsomagot arról, hogy milyen minimumfeltételek szükségesek ahhoz, hogy a magyar köznevelés differenciált és inkluzív módon működjön. A jelenlegi rendszer egyszerre küzd strukturális és szemléletbeli problémákkal, amelyek miatt az oktatás alapvető funkciói sem tudnak megfelelően érvényesülni.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly még több mint 11 ezer képzést hirdettek meg a felsőoktatási felvételi eljárásban, idén viszont már csak alig 9 ezer közül választhattak a jelentkezők.
Az elmúlt tizenhat évben a saját bevallása szerint folyamatos rendszerkritika és rendszerellenzékiség határozta meg Radó Péter oktatáspolitikai tartalmú írásait: az oktatáskutató szerint „ráfeszült” az autokratikus rendszerre, ez a feszültség pedig a tegnapi választási eredmények után kezdett oldódni benne.
Az idei választás egyik kulcskérdése a fiatalok bevonása és mozgósítása volt. A kampányban a politikusok is igyekeztek megszólítani ezt a korosztályt, miközben elemzések sora utalt arra, hogy részvételük akár döntő is lehet. A Tisza Párt kétharmados győzelme után pedig többen már kifejezetten nekik tulajdonítják az eredményt – köztük Pikó András, Józsefváros polgármestere is.
„A kormányváltás az első tégla, és én az első tégla után nem fogok hátradőlni” – írta Pankotai Lili posztjában. Szerinte a rendszerváltásig még hosszú és rögös az út. A tegnapi utcai ünneplések hangulatáról is beszámolt és hangsúlyozta, hogy a munka most kezdődik.
„Feketelistán” érezte magát, szakmai lehetőségektől esett el, politikai véleménye miatt bélyegezték meg. A volt pedagógus, oktatási szakember, Balatoni József (Jocó bácsi) arról írt, hogy a választási eredmény tudatában esélyt lát arra, hogy újra szabadabban dolgozhasson, és a szakmaiság kerüljön előtérbe.
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
Budapesten minden korábbinál több átjelentkező szavazó jelenhet meg a mai napon, ami több kerületben is komoly sorokat okozhat – különösen ott, ahol sok az egyetemi kollégium és a vidékről felköltöző hallgató. A friss adatok szerint a XI., XIII. és XIV. kerület lehet a leginkább érintett, ahol több ezer átjelentkező koncentrálódik egy-egy szavazókörben.
A legfrissebb PISA-mérés szerint a magyar diákok matematikából történelmi mélypontra kerültek. Maruzsa Zoltán azonban legutóbbi videójában inkább azt hangsúlyozta, hogy a magyar tanulók az átlag körül teljesítenek – ami szerinte a rendszer erősségét mutatja.
Egy új választói generáció jelenhet meg döntő súllyal a 2026-os választáson, de csak akkor, ha valóban el is megy szavazni. A fiatalok politikai gondolkodása, identitása és motivációi alapvetően különböznek az idősebb korosztályokétól, és ezt Szabó Andrea szociológus-politilógus szerint a kormányoldal nem érti pontosan.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
Az Oktatási Hivatal friss tájékoztatása szerint több fontos határidő is közeleg a szülők számára: hamarosan indul az óvodai és iskolai beiratkozás időszaka, miközben április 15-ig még kérhető az óvodakezdés halasztása is.
Feltételezett választási csalás miatt tett feljelentést Nagy Ervin, a színész közösségi oldalán számolt be arról, hogy információi szerint fiatalokat pénzzel próbálnak befolyásolni Dunaújvárosban.
