A bíróság másodfokon is a Corvinusnak adott igazat Ádám Zoltán ügyében
Az Ítélőtábla véglegesen elutasította Ádám Zoltán keresetét, és az általa indított munkajogi perben a Corvinus Egyetemnek adott igazat – derült ki az egyetem közleményéből.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
Az egyetem pénteken jelentette be, hogy Szabó Lajos György a 2025/2026-os tanév lezárultával távozik a Budapesti Corvinus Egyetemről, és oktatási rektorhelyettesi megbízatásáról is lemond. A vezető nyolc éven keresztül töltött be különböző vezetői pozíciókat az intézményben: volt oktatási és általános rektorhelyettes, egy éven keresztül pedig megbízott rektorként is vezette az egyetemet.
Távozását búcsúlevelében azzal indokolta, hogy nyolc felsővezetőként eltöltött év után vissza szeretne térni a kutatói munkához, cikkeket és könyvet tervez írni. Szabó levelében ugyanakkor a 2023-as vizsgabotrányra és Ádám Zoltán ügyére is külön kitért – erre reagált most hosszú Facebook-bejegyzésben az egyetem korábban elbocsátott oktatója.
Szabó Lajos György búcsúlevelében azt írta, az etikai ügy másodfokú vizsgálatában betöltött szerepe miatt korábban titoktartási nyilatkozatot kellett tennie, később pedig a bírósági eljárások miatt sem beszélhetett teljes részletességgel az ügyről. A volt rektorhelyettes szerint ugyanakkor az egyetemi közéletben és a nyilvánosságban továbbra is megjelennek olyan értelmezések, amelyek szerinte „nem a teljes valóságot” mutatják be. Ezért – mint írta – kérte a rektortól, hogy mentesítsék a titoktartás alól, a jövőben pedig dokumentumokkal együtt szeretné bemutatni az üggyel kapcsolatos tényeket.
Ádám Zoltán erre úgy reagált: nem tudja, Szabó pontosan milyen új tényekre és dokumentumokra gondol. „Kíváncsian várom, hogy az eddig ismerteken túl milyen tényekről és dokumentumokról fog beszámolni” – írta.
Ádám Zoltán bejegyzésének ennél jóval keményebb része Szabó Lajos György egyetemi vezetőként végzett munkájáról szól. A volt corvinusos oktató szerint
Az úgynevezett one-over-one elv harcos képviselőjeként Szabó legszívesebben szóba sem állt azokkal, akik nem voltak a közvetlen beosztottjai. A közvetlen beosztottjaitól pedig ugyanazt a feltétlen engedelmességet várta el, amiről ő biztosította mindig a feletteseit. Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson.
– fogalmazott és felidézte azt a korábbi konfliktusukat is, amely az elbocsátásakor történt. Mint írta, amikor átvette a Szabó által aláírt felmondólevelét, azt mondta neki, hogy „Ezért az unokáid is szégyenkezni fognak, téged egy jobb kocsmába se engednének be.” A történet később az egyetem ellen indított munkaügyi perben is előkerült.
Az Ítélőtábla véglegesen elutasította Ádám Zoltán keresetét, és az általa indított munkajogi perben a Corvinus Egyetemnek adott igazat – derült ki az egyetem közleményéből.
A volt oktató Szabó távozását tágabb egyetempolitikai folyamatba helyezte. Szerinte a Corvinus jelenlegi vezetése arra készül, hogy pozícióját a KEKVA-rendszer utáni időszakra is átmentse. Ádám úgy látja, ebbe illeszkedhet Szabó távozása is. Bejegyzésében azt írta, szerinte az egyetem vezetői arra juthattak, hogy érdemes „megszabadulniuk Szabótól”, akit az egyetemvezetés „legkompromittáltabb” tagjának nevezett. Hozzátette ugyanakkor, hogy meglátása szerint a vezetés többi tagja ettől még nem változott meg.
Ádám arról is beszámolt, hogy jelentkezett a Corvinust fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumi tagságára az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felhívására. Azt írta, amennyiben a kormány az eddigitől eltérő, az akadémiai autonómiát és szabadságot jobban tiszteletben tartó működést szeretne kialakítani a Corvinuson, szívesen részt venne annak előmozdításában.
Ádám Zoltán docenst 2023 októberében menesztette az egyetem, ahová most más szerepben térne vissza.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.