A bíróság másodfokon is a Corvinusnak adott igazat Ádám Zoltán ügyében
Az Ítélőtábla véglegesen elutasította Ádám Zoltán keresetét, és az általa indított munkajogi perben a Corvinus Egyetemnek adott igazat – derült ki az egyetem közleményéből.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
Az egyetem pénteken jelentette be, hogy Szabó Lajos György a 2025/2026-os tanév lezárultával távozik a Budapesti Corvinus Egyetemről, és oktatási rektorhelyettesi megbízatásáról is lemond. A vezető nyolc éven keresztül töltött be különböző vezetői pozíciókat az intézményben: volt oktatási és általános rektorhelyettes, egy éven keresztül pedig megbízott rektorként is vezette az egyetemet.
Távozását búcsúlevelében azzal indokolta, hogy nyolc felsővezetőként eltöltött év után vissza szeretne térni a kutatói munkához, cikkeket és könyvet tervez írni. Szabó levelében ugyanakkor a 2023-as vizsgabotrányra és Ádám Zoltán ügyére is külön kitért – erre reagált most hosszú Facebook-bejegyzésben az egyetem korábban elbocsátott oktatója.
Szabó Lajos György búcsúlevelében azt írta, az etikai ügy másodfokú vizsgálatában betöltött szerepe miatt korábban titoktartási nyilatkozatot kellett tennie, később pedig a bírósági eljárások miatt sem beszélhetett teljes részletességgel az ügyről. A volt rektorhelyettes szerint ugyanakkor az egyetemi közéletben és a nyilvánosságban továbbra is megjelennek olyan értelmezések, amelyek szerinte „nem a teljes valóságot” mutatják be. Ezért – mint írta – kérte a rektortól, hogy mentesítsék a titoktartás alól, a jövőben pedig dokumentumokkal együtt szeretné bemutatni az üggyel kapcsolatos tényeket.
Ádám Zoltán erre úgy reagált: nem tudja, Szabó pontosan milyen új tényekre és dokumentumokra gondol. „Kíváncsian várom, hogy az eddig ismerteken túl milyen tényekről és dokumentumokról fog beszámolni” – írta.
Ádám Zoltán bejegyzésének ennél jóval keményebb része Szabó Lajos György egyetemi vezetőként végzett munkájáról szól. A volt corvinusos oktató szerint
Az úgynevezett one-over-one elv harcos képviselőjeként Szabó legszívesebben szóba sem állt azokkal, akik nem voltak a közvetlen beosztottjai. A közvetlen beosztottjaitól pedig ugyanazt a feltétlen engedelmességet várta el, amiről ő biztosította mindig a feletteseit. Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson.
– fogalmazott és felidézte azt a korábbi konfliktusukat is, amely az elbocsátásakor történt. Mint írta, amikor átvette a Szabó által aláírt felmondólevelét, azt mondta neki, hogy „Ezért az unokáid is szégyenkezni fognak, téged egy jobb kocsmába se engednének be.” A történet később az egyetem ellen indított munkaügyi perben is előkerült.
Az Ítélőtábla véglegesen elutasította Ádám Zoltán keresetét, és az általa indított munkajogi perben a Corvinus Egyetemnek adott igazat – derült ki az egyetem közleményéből.
A volt oktató Szabó távozását tágabb egyetempolitikai folyamatba helyezte. Szerinte a Corvinus jelenlegi vezetése arra készül, hogy pozícióját a KEKVA-rendszer utáni időszakra is átmentse. Ádám úgy látja, ebbe illeszkedhet Szabó távozása is. Bejegyzésében azt írta, szerinte az egyetem vezetői arra juthattak, hogy érdemes „megszabadulniuk Szabótól”, akit az egyetemvezetés „legkompromittáltabb” tagjának nevezett. Hozzátette ugyanakkor, hogy meglátása szerint a vezetés többi tagja ettől még nem változott meg.
Ádám arról is beszámolt, hogy jelentkezett a Corvinust fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumi tagságára az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felhívására. Azt írta, amennyiben a kormány az eddigitől eltérő, az akadémiai autonómiát és szabadságot jobban tiszteletben tartó működést szeretne kialakítani a Corvinuson, szívesen részt venne annak előmozdításában.
Ádám Zoltán docenst 2023 októberében menesztette az egyetem, ahová most más szerepben térne vissza.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
A kezdeményezők szerint a technológia használata veszélyeztetheti a gyerekek kritikai gondolkodásának és kreativitásának fejlődését.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
Milyen hiedelem kötődik az ünnephez és miért faragnak töklámpást az emberek? Teszteljétek a tudásotokat!
A sci-fi történetek jelentősen befolyásolják, miként gondolkodunk a mesterséges intelligencia jövőjéről: míg a sötét disztópiákat részletesen és összefüggően írjuk le, a pozitív alternatívákat sokkal nehezebben fogalmazzuk meg – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.