A bíróság másodfokon is a Corvinusnak adott igazat Ádám Zoltán ügyében
A Corvinus közleményében fejezte ki elégedettségét.
Ádám Zoltán docenst 2023 októberében menesztette az egyetem, ahová most más szerepben térne vissza.
A Budapesti Corvinus Egyetem vizsgabotrányát kirobbantó, majd az egyetemről azonnali hatállyal elbocsátott docens, Ádám Zoltán megpályázta az egyetem kuratóriumi tagságát – jelentette be a Facebookon.
Azt remélem, hogy tudásommal és tapasztalataimmal segíthetem az egyetemi működés új, KEKVA-n túli modelljének kialakítását
– írja Ádám, megjegyezve, a döntést a volt kollégái és barátai biztatására hozta meg.
Ádám Zoltán volt az, aki kirobbantotta a Corvinuson a vizsgabotrányként elhíresült ügyet, ezt követően az intézmény 2023 októberében rendkívüli felmondással elbocsátotta őt.
A docens korábban etikai vizsgálatot kezdeményezett két egyetemi oktató és egy vezető ellen, miután fény derült arra, hogy az intézmény kivételezett egy hallgatóval, aki a többi diáktól elkülönítve vizsgázhatott le, köszönhetően annak, hogy befolyásos és gazdag szülei nyomást helyeztek az egyetemre.
Az etikai vizsgálat után az egyetem egy szabálytalansági eljárást is indított, amiben az egyetem vezetői szerint Ádám Zoltán nem volt együttműködő, és megengedhetetlen stílusban kommunikált az egyetem kancellárjával, aki a vizsgálatot lefolytatta, ezért indokolt volt a rendkívüli felmondás.
A kirúgott oktató arra hivatkozva, hogy elbocsátása jogszerűtlen volt, munkaügyi pert indított, arra kérve a bíróságot, hogy állítsa vissza munkaviszonyát. A Fővárosi Törvényszék 2025 júniusában első fokon elutasította a Corvinus korábbi docensének keresetét, indoklásuk szerint Ádám megszegte az együttműködési kötelezettségét, ezért az egyetem jogszerűen élt a rendkívüli felmondás lehetőségével. 2025 októberében a bíróság másodfokon is helyben hagyta az ítéletet.
A Corvinus közleményében fejezte ki elégedettségét.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.