Megszületett első fokon a döntés Ádám Zoltán és a Corvinus ügyében

Az ítélet még nem jogerős, a kirúgott docensnek van lehetősége a fellebbezésre.

Elsőfokú ítélet született Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi oktatója által indított munkaügyi perben: a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetét – számolt be róla a hvg.hu.

Az ítélet értelmében Ádám Zoltánnak 730 ezer forint perköltséget kell megfizetnie volt munkáltatójának. Az ügy ugyanakkor még nem zárult le véglegesen, mivel az ítélet nem jogerős, és a volt docensnek lehetősége van fellebbezésre.

Megszólalt Ádám Zoltán felesége: a Corvinus nem az igazságot kereste a férje ügyében

A bíróság indoklása szerint a Corvinus Egyetem eljárása jogszerű volt, és nem történt külső nyomásgyakorlás az elbocsátás kapcsán. Az intézmény jogi képviselői az eljárás során azt hangsúlyozták, hogy a felmondás nem felsőbb utasításra történt, hanem a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, Major Klára, az intézet igazgatója hozta meg a döntést. Ezt a bíróság szerint az egyetem jogi és HR-vezetője is megerősítette vallomásában.

Ádám Zoltánt 2023-ban bocsátotta el azonnali hatállyal a Corvinus Egyetem. A docens korábban etikai vizsgálatot kezdeményezett két egyetemi oktató és egy vezető ellen, miután fény derült arra, hogy az intézmény egyik hallgatóját szabálytalanul, a tantárgyi követelmények teljesítése nélkül vizsgáztatták külön eljárásban. A botrányt követően azonban Ádám Zoltán került a célkeresztbe, és az intézmény etikai vizsgálatot indított ellene is.

Az elbocsátott docens a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi segítségével fordult bírósághoz, állítva, hogy elbocsátása jogszerűtlen volt. A munkaügyi perben célja az volt, hogy visszakerüljön korábbi pozíciójába, valamint sérelemdíj megfizetését is kérte az egyetemtől. A bíróság azonban első fokon nem adott helyt ezeknek a kérelmeknek.

 

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.